Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A vegyes döntőbíróságok ítélkezése katonailag megszállott területeken okozott háborús károk kérdésében

A VEGYES DÖNTŐBÍRÓSÁGOK ÍTÉLKEZÉSE STB. sága és az interpunkció hiánya volt. Két értelmezési alternatíva áll egymással szemben. Az egyik értelmezési alternatíva szerint ezek a szavak : «sur le territoire de 1'ancien royaume de Hongrie* (a régi magyar királyság területén) logikai kapcsolatban vannak és gondolati egységet alkotnak ezen szavakkal: «pour les dommages ou préjudices causés á leurs biens. droits et intérets» (javaikat, jogaikat és érdekeiket ért károkért és hátrányokért) ; míg a másik értelmezés szerint ezek a szavak: «sur le territoire de 1'ancien royaume de Hongrie* (a régi magyar királyság területén) értelmi egységben ezzel a kitétellel állanak: «y compris les sociétés ou associations dans lesquelles ils étaient intéressés sur le territoire de 1'ancien royaume de Hongrie» (ideértve a volt magyar királyság területén levő társaságokat és társulatokat, amelyekben érdekelve voltak). Az első alternatíva szerint a 232. e) alapján, olyan javak-jogok-érdekek szenvedte károk miatt van kereshetőség, amely javak-jogok-érdekek a magyar állam régi területén feküdtek; ezzel szemben a második alternatíva szerint, a szenvedett károk területileg nincsenek határolva, mert a terület a károsult társaságokkal áll vonatkozásban, olykép, hogy az ántántjavak fekvési helyére való tekintet nélkül, a károsult ántánthonossal egyenlő szempont alá veendők azok a társaságok és társulatok, amelyek a régi magyar királyság területén feküsznek és amely társaságokban ántánthonosok érdekelvék, — amennyiben ezek a társaságok, bárhol fekvő javakban-jogokban-érdekeikben a magyar hatóságok háborús intézkedései által kárt szenvedtek. íme a két értelmezési alternatíva, — amelyek közül, már aprima facie» is, a második, mesterkéltnek látszik. A jogvita először az angol-német Vdbsg előtt merült fel: Weiss, Bicheller és Brooks c/a Német Állam perben (Recueil 1 -850.). A perbeli tényállás röviden a következő : Felperesnek a háború kitörése előtti időből bankszámlája volt a «Credit Anversois» antwerpeni hitelintézetnél. 1917 március 31-én a megszálló német közigazgatási hatóság kötelezte a bankot, hogy zárolja ezt a számlát és a felperes számlakövetelését — 3445 belga frankot -— az idegen javak admiminisztrátorának külön számlájára fizesse be a «Banque Centrale Anversoise»-hoz. A háború után — 1920 márc. 20-ikán — a befizetett frankösszeg a befizető banknak visszafizettetett, de felperes a visszafizetést nem fogadta el. Felperes ezen öszszegnek fontokban kifejezett egyenértékét — háborúelőtti árfolyamon átszámítva — perelte a Vdbsg előtt, az 1917 ápril i-től számított kamatokkal. Alperes hatásköri kifogást emelt azon alapon, mert a kérdéses háborús intézkedés Antwerpenben — tehát német területen kívül — foganatosíttatott és így néma Bsz. X. rész IV. címe, hanem a VIII. része alá tartozik. A Vdbsg ítélete a hatásköri kifogásnak helyet adott. Az indokolás szerint a VIII. rész rendelkezései olyan tág értelműek, hogy a X. rész IV. cím alatti keresetek azért vannak kivételezve a VIII. rész alól és a Vdbsg elé utalva a versaillesi szerződés 242. trianoni 172.) cikke által.