Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A vegyes döntőbíróságok ítélkezése katonailag megszállott területeken okozott háborús károk kérdésében

Dí KRÁHL VILMOS előtt érvényesíthetők. Míg a Vdbsg előtt érvényesíthető kárigényt az illető ántánthonos az ántántállam jóvátételi követelésétől függetlenül és a saját felperessége alatt érvényesítheti a Vdbsg előtt. Szemmellátható, hogy a legyőzött államok szempontjából óriási különbség van a kettő között. A jóvátételi tartozások tekintetében — tudvalevőleg — a legyőzött államok, részben már meghatározott, részben még meghatározandó fix összegeket tartoznak teljesíteni a Jóvátételi Bizottságnak. Ezzel szemben a Vdbsgok által megítélt, illetve megítélendő összegek nem foglaltatnak benne a jóvátételi kötelezettségekben és a legyőzött államok a jóvátételi kötelezettségeken túlmenően és ebektől különállóan tartoznak azokat teljesíteni. Sőt mi több! Ha külön államegyezmények nincsenek : úgy a 2$2é) alapján megítélt kártérítési összegek még a klíringviszonyban levő államokkal szemben sem nyernek a klíringben elszámolást, hanem a megítélt kártérítési összegek az államközi klíringen kívül külön fizetendők. A látszólag puszta hatásköri kérdés így jóval több egy egyszerű perjogi kérdésnél, mert a valóságban ez itt annak kérdése, hogy a vitás kárigények benne foglaltatnak-e a magyar állam évi jóvátételi lerheiben, amelyek a Jóvátételi Bizottság február 21-iki I. s\. és. II s%. Döntésében és a\ utóbb 1ho\ csatolt «függelékben)) 20 évre menően tünetesen megható rontat lak / vagy pedig e\en itt megjelölt terheken túlmenően külön teljesítendők) Figyelemmel ennek a kérdésnek nagy horderejére, indokoltnak látszik az idevágó Vdbsgi judikatúrának közelebbi megvilágítása. A trianoni szerződés 232. cikk e) p. magyar szövege így szól: «Az ellenséges országokban levő magánjavak, jogok és érdekek kérdése a jelen címben foglalt elvek és a csatolt függelék rendelkezései szerint nyer megoldást . . . e) «A szövetséges és társult hatalmak állampolgárainak joguk van kártérítésre mindazokért a károkért vagy hátrányokért, amelyek a csatolt függelék 1. és 3. szakaszaiban meghatározott háborús kivételes intézkedések és elidegenítést rendelő intézkedések alkalmazása folytán javaikat, jogaikat vagy érdekeiket érték, ideértve a volt Magyar Királyság területén levő társaságokat vagy társulatokat is, amelyekben ők érdekelve vannak. Az említett állampolgárok részéről ebben a tárgyban beadott felszólalásokat a VI. címben meghatározott Vegyes Döntőbíróság. . . vizsgálja meg. . .» A francia eredetiben ez így" szól: «... . ej Les ressortissants des Puissances alliées ou associées auront droit á une indemnité pour les dommages ou préjudices causés á leurs biens, droits ou intéréts y compris les sociétés ou associations dans lesquelles ils étaient intéressés sur le territoire de T ancien royaume de Hongrie par application . . .» Azt lehetne kérdezni, hogy hogyan lehetséges ezt a szöveget olyanképpen értelmezni, mint hogyha ez a rendelkezés megszállott területre is kiterjedne ? Ennek az értelmezésnek az alapja a szövegezés jogásziatlan-