Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A vegyes döntőbíróságok ítélkezése katonailag megszállott területeken okozott háborús károk kérdésében

A VEGYES DÖNTŐBÍRÓSÁGOK ÍTÉLKEZÉSE STB. szervei a megszállott területen ántánthonosok vagyonában okoztak ? Precízebben kifejezve: kiterjed-e a trianoni szerződés 232 cikk e pontban (versaillesi szerződés 297 az ántánthonosnak adott kártérítési jog olyan károkra is, amelyek az ántánthonos javaiban, jogaiban vagy érdekeiben, a háborús intézkedést foganatosító állam által katonailag megszállott területen okoztattak ? Nyilvánvaló, hogy a katonai rekvizíciók sűrűsége mellett ennek a kérdésnek igenleges eldöntése súlyos teherként nehezednék a magyar államra. A vitakérdés tulajdonképpen hatásköri kérdés alakjában merült fel a Vdbsgok előtt. Németország ellen többnyire a megszállott belga területen foganatosított háborús intézkedések alapján indíttattak ilynemű keresetek ; azonban több kártérítési per alapja olyan háborús intézkedés volt, amely megszállott orosz- lengyel területen foganatosíttatott. Ezekben a perekben a német kormánymegbízott azon alapon emelt hatásköri kifogást, hogy a versaillesi szerződés 2972) rendelkezése a Vdbsgi hatáskört csakis a Németbirodalom területén — értve itt az 1914 aug. 1. időpontjában fennállott német területet — foganatosított kivételes háborús intézkedések által okozott károk tekintetében mondja ki; nincsen kiterjesztve azonban a Vdbsg hatásköre a megszállott területen ilynemű háborús intézkedés által okozott károkra. A vitakérdés qua hatásköri kérdés nyert elbírálást, azonban ez itt egyenlő értékűnek tekinthető az érdemi döntéssel. Elvileg ugyan az ántánthonos kártérítési követelése a Vdbsgi hatáskörtől függetlenül fennáll, mert a Bsz. 162. cikke, illetve a Bsz. VIII. rész utáni I. függelék 9. § értelmében a magyar állam kötelezettséget vállalt mindazon károk megtérítéseért, amelyek az ántánthonosoknak bárhol levő bárminő vagyonában (kivéve a hadsereg és haditengerészet műveit és anyagait) okoztattak annak következtében, hogy a vagyontárgyakat Magyarország vagy szövetségesei szárazon, tengeren vagy a levegőben elkövetett cselekménnyel elvitték, lefoglalták, megrongálták vagy megsemmisítették; vagy oly károkért, amelyek az ellenségeskedések vagy bárminő hadművelet közvetlen következményeként állottak elő. Ez a rendelkezés általános jellegű rendelkezés, amellyel szemben a X. rész IV. címében foglalt rendelkezések mint különleges rendelkezések jelentkeznek. A 172. cikk szövege szerint: «A jelen Szerződés jelen — VIII. — részének rendelkezései nem érintik a jelen Szerződés X. része (Gazdasági rendelkezések) III. és IV. címének rendelkezéseit» ; — amely utóbbi cím alatt van elhelyezve a 232. cikk. A thézis tehát helyesen felállítva így szól: Az ántánthonost minden esetben kártérítési igény illeti az őt javaiban-jogaiban-érdekeiben ért háborús károk miatt; azonban különbség van a között, hogy ez a kárigény a Vdbsg előtt érvényesíthető-e vagy sem ? Olyan kárigények, amelyek a Vdbsg előtt nem érvényesíthetők: csakis mint kollektív kárigények és csakis az illető ántántállam által, nem pedig a károsult fél által és az illető ántántállam által is, csakis a jóvátételi kárszámlán a Jóvátételi Bizottság