Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A vegyes döntőbíróságok ítélkezése katonailag megszállott területeken okozott háborús károk kérdésében

Dl KRÁHL VILMOS mint négy év óta működik a brit-magyar Vegyes Döntőbíróság (Vdbsg), a francia-magyar Vdbsg és a belga-magyar Vdbsg. Ezeket követően megalakíttattak és működésben vannak : a csehszlovák-magyar, a román-magyar cs az olasz-magyar Vdbsgok. A döntőbíróságok elé vitt perek nagy száma folytán ezeknek a bíróságoknak az eddigi judikatúrája máris igen bőséges kasuistikát foglal magában, ami, tekintettel az érdekek nagyságára is, a legmesszebbmenő figyelmet érdemli. A döntőbírósági határozatok egy félhivatalos jellegű gyűjteményben («Recueil des décisions des Tribunaux arbitraux mixtes») tétetnek közzé. Egy-egy évfolyam egy-egy kötetben van összegyűjtve. Eddig négy teljes évfolyamú kötet jelent meg, egyenkint mintegy iooo— iooo oldal terjedelemben. Az ötödik évfolyamból eddig két tekintélyes füzet látott napvilágot. Ezek az adatok egymaguk némi képet adnak arról, hogy itt már terjedelemre is jelentékeny joganyag foglaltatik, amely feldolgozást igényel. Azok a jogkérdések, amelyek a békeszerződések által a Vdbsgok elé vannak utalva, három csoportba sorolhatók : i. az államközi klíringeljárásban felmerülő jogviták : 2. a háboriielotti szerződésekből felmerülő jogviták; 3. a háborús károkból eredő kártérítési igények. Mindhárom joganyagból tekintélyes számmal vannak eddig is döntések. Ha ismerni kívánjuk a döntőbírósági judikatúra irányelveit: ismernünk kell az egész kasuistikát. Távolról sem állítható, hogy a döntőbírósági ítélkezésben jogegység mutatkoznék. Vannak jogviták, amelyekben valamennyi Vdbsg azonos jogfelfogáson van; így például abban a kérdésben, hogy a 232. cikképp, alapján emelt kárigényhez nem szükséges, hogy a háborús intézkedés alapja úgynevezett «differenciális rendszabály» lettlégyen ; vagy abban a kérdésben, hogy a társasági vagyonban szenvedett háborús kár miatt a 2}2 e) alapján indított kereset körül az egyes részvényest is aktíva legitimáció illeti. Viszont számos jogvita van, amelyben már kezdettől fogva kontroverziák voltak a Vdbsgok ítélkezésében, amelyek részben ma is fennállnak. így pl. a háborús károk kérdésében a kárértékelés időpontja körüli kontroverzia a francia-német Vdbsg és a belga-német Vdbsg között; vagy a kereskedelmi társaságok honossági kritériumai körüli kontroverzia a francia-német Vdbsg és a többi, főkép az angol-német Vdbsg között. Ilyen kontroverzia mutatkozik a katonailag megszállott területeken foganatosított háborús rendszabályok által okozott károk kártérítési kérdései (trianoni szerződés 232. cikk e) körül is. Minthogy a volt központi hatalmak a háború folyamán jelentékeny területeket tartottak megszállva a volt ellenséges államokból, az osztrák-magyar csapatok főképpen Szerbia és Románia területeiből: ennélfogva reánk nézve elsőrendű jelentőségű az idevágó döntőbírósági judikatúra ismerete. A kontroverzia főképpen azon kérdés körül mozog: van-e helye a Vdbsg előtti kereshetőségnek olyan háborús károk (főképpen katonai rekvizíciók) alapján, amelyeket a megszálló állam katonai vagy polgári