Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A telekadósság intézménye

A TELEK ADÓSSÁG INTÉZMÉNYE. nek alkalmazást, a nélkül, hogy kiterjednének a közönséges jelzálogjognak vidékére. Nem nyerhetnek alkalmazást a telekadósság esetében azok a jogszabályok, amelyek a jelzálogjog járulékos természetén alapulnak. A javaslat 7. §-a szerint a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzéséhez, vagyis megalapításához meg kell határozni azt a követelést, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál. A 8. §. szerint a jelzálogjogot csak a követeléssel együtt lehet átruházni. A 10. §. szerint, ha a jelzálogos hitelezőt oly személyes adós elégíti ki, aki nem tulajdonosa a jelzálognak, a jelzálogjog a követelés kielégítésével reá száll át. A 43. §. szerint a jelzálogjog tulajdonosa a jelzálogos hitelezővel szemben a jelzálogjog tekintetében őt saját személyében megillető kifogásokon íelül mindazokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyeket a személyes adós érvényesíthet a követelés ellen. A 44. § szerint a jelzálogtulajdonos saját ellenkövetelésein felül beszámíthatja a jelzálogos hitelezőnek mindazt, amit a személyes adós is jogosítva van beszámítani. Mindezen szakaszok, bennük személyes követelésről sze mélyes hitelezőről, személyes adósról lévén szó, a telekadósság fejezeténél figyelembe nem jönnek. Hiszen a telekadósság intézményének lényege nem egyéb, mint hogy az a további megjelenési formáiban járulékos természetű jelzálogjognak önálló jogviszonyként való lehetővé tétele. E ponton azonban egy megjegyzést kell tennünk. Kétségtelen, hogy a gyakorlatban a telekadósság sem áll légüres térben, hanem egy előzményül szolgáló kötelmi jogviszonyhoz kapcsolódik és így, bár az általános szabály az, hogy a telekadósságnak vidékén nem nyerhetnek alkalmazást azok a jogszabályok, amelyek a jelzálogjog járulékosságán alapulnak, a törvényjavaslat 80 °/0-3L ezen a főszabályon mégis rést tör és megengedi a tulajdonosnak az alapul szolgáló jogviszonyból eredő kifogások érvényesítését is. Természetesen nem azzal a bőséggel, mint amelylyel az a törvény 43—47. §§-ai értelmében a közönséges jelzálogjog esetében lehetséges. Az alapul fekvő jogviszonyból eredő kifogások érvényesítése ugyanis csak a közvetlen jogszerzővel szemben van megengedve, ami a kötelmi jog általános szabályaiból folyó szükségszerűség. A harmadik jogszerzővel szemben csak akkor részesíti védelemben a törvény az alapul fekvő jogviszonyból eredő kifogásokat, ha a harmadik jogszerző a telekadósság megszerzésekor az alapulfekvő jogviszonyt ismerte vagy ha jogszerzése ingyenes volt. Ezzel a kivételstatuálással a törvényjavaslat a telekadósságot távolról sem teszi accessorius jellegűvé, mert az intézmény lényegét alkotó önállóságnak éppen csak annyi