Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Jogrend és erkölcsi rend

JOGREND ÉS ERKÖLCSI REND. )7 Egyébként nem csupán a közerkölcsök szempontjából sajnálatosak, hanem tisztán jogi látószögből érdekesek is a társadalmi egyensúly himbálózásának eme kitörései, mert oly jogi kérdéseket vetnek fel, melyek a törvény negyvenötéves uralma alatt nem merültek föl. Ezek közül csak egy párt említek fel: 1. sajtódeliktumnál a «tett» (B. P. 325. §) határai hol vannak? 2. A «tett» s a tettazonosság kiterjed-e az egész cikkre, vagy annak csak inkriminált részére? 3. A felhatalmazási deliktumoknál lehet-e a felhatalmazást a cikk egyes részeire korlátolni ? 4. Ha a cikk egy részére adatik a felhatalmazás, köti-e az a közvádlót s a bíróságot, vagy 5. A BP. 325. § alapján jogosítva van a bíróság oly mellékkörülményeket is felhasználni a cikkből, melyek a vádban (BP. 566. § 2. bek.) nem foglaltatnak. Amint pl. lopásról átmehet rablásra; csalásról okirathamisításra; vétkes bukásról csalárd bukásra; halált okozó súlyos testisértésről szándékos emberölésre a vádló minősítésével szemben, ,s ennek megfelelőleg tényeket állapíthat meg, — joga van-e a bíróságnak a váddal s a cikk egy-két sorára szóló felhatalmazással szemben a cikk egyéb tartalmát is felhasználni? 6. Ha több tényállítás van a rágalmazásban s az exceptio veritatis csak részben sikerült, a Kúria a joggyakorlat szerint vagy felmentő vagy marasztaló ítéletet hoz. aszerint, amint az exceptio veritatis sikerült részében van a döntő jelentőségű állítás vagy a valódiság bizonyításának sikerült része csak mellékkörülményekre vonatkozik. Ez helyes álláspont, de még nem volt alkalma a Kúriának elvileg nyilatkozni abban a kérdésben, hogy mi történik akkor, ha egy cikkben ugyanazon sértett hivatali működésére vonatkozólag két teljesen önálló és egyenlő súlyú tény állíttatik, s a valódiság bizonyítása egyikre teljesen sikerült, másikra teljesen sikertelen maradt. Miután egy tettről s egy deliktumról van szó. az ítélet is csak egységes lehet, vagy marasztaló vagy felmentő. De melyiket válassza a Kúria, mikor <5o°/o-ra pozitív? cio'Vo-ra negatív az igazság az egységes «tett»-ben. A törvény negyvenötéves életben léte után még mindig egész sorozata maradt fenn a vitás kérdéseknek, s éppen a leggyakoribb bűncselekményeknél, a becsületsértéseknél és a rágalmazásoknál. Miután elmélkedésem így is már túlhosszúra nyúlt, ezeknek a problémáknak kibogozását egy más alkalomra tartom fenn.