Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Ügyletkötési gondosság

ÜGYLETKÖTÉSI GONDOSSÁG. 5' 1 Kötelmi jogunk a nemzet léte ellen irányuló számtalan veszély egészséges visszahatásaként tételes intézményekben vonja le annak a következményeit, hogy a; adós és hitelező a köztörvényi forgalomban rendcsen valamely őket egybefűző magasabb közösségnek egyenjogú tagjai és hogy őket ebből kifolyólag egymás érdekeik figyelembevételének kötelessége is terheli. Vájjon ily kötelességgel csakis a hitelező jogainak gyakorlásánál találkozunk-e, avagy e jogok keletkezésénél is akadhatunk reája. 2. Ahol a hitelező joga egyúttal az ő adósi kötelezettségének ellenértéke, vagyis a kétoldalú szerződések idevágó eseteinél, nyilvánvaló, hogy a hitelező joga is csak úgy keletkezhetik hatályosan, ha és amennyiben az itt érintett adóskötelességének is eleget tett. Vagyis akkor, ha az ügyleti ellenfele érdekeit is méltányosan figyelembe vette és öt mindazokról a tényekről és körülményekről, amelyekben a keltejük közötti érdekellentét kicsúcsosodik, a valóságnak megfelelően kellőképpen értesítette. Ennek a kötelességnek megsértésénél fogva utasította el Kúria azt a megbízottat, aki megbízójától a szerződés nem teljesítése címén kártérítést igényelt annak dacára is, hogy ezt a szerződés kötésekor nem világosította fel arról, hogy a megbízás teljesítéséért magának harmadik személy részéről díjazást kötött volt ki (150 EH PN N I. k. 286. oldal), továbbá az alkuszt, aki megbízójának tudta nélkül a másik fél érdekében is közbenjárt (K 2087/1924. H. Dt. XVIII. 15/13). Sőt gyakorlatunk még ennél is tovább megy. Ugyanis erkölcstelenség címén megtagadja annak a hitelezőnek a teljesítés iránti igényét is, aki az ügylet kötésével valamely harmadik személlyel szemben fennálló adatközlési kötelességét nyilvánvalóan és botrányosan megsértette. E réven nyilvánította Kúria semmisnek a férjnek harmadik személlyel kötött társasági szerződését, amelylyel ez magának oly ingatlanból biztosított részt, amelyhez férji befolyásával visszaélve és a társasági szerződést is neje előtt eltitkolva, a harmadikat olcsón juttatta ÍK 6912/192 5. szám). Csak természetes, hogy ugyanily gondolatmenet alapján Kúria érvénytelennek tekinti azt a közjegyzői okiratot is, amelyben a házastársak a közöttük felmerült vagyoni kérdéseket rendezték és amelyben a megegyezés tárgyát tevő ingatlanok és ingók a nélkül, hogy az egyik fél erről tudott volna, nem a valóságnak megfelelően voltak szerzeményieknek vagy ágiaknak feltüntetve (K 2438/1921. M. DT. XV. 31/22. II.). 2. Az ügylet kikötött tartalmánál és a házastársi életközösségnél tetemesen lazább kapcsolat, amely azonban még mindég