Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 10. szám - Ügyletkötési gondosság
Dí ALMÁSI ANTAL élesen felismerhető és az itt szóban forgó adatközlési kötelességet az érintett érdekellentét kiegyenlítését rendelő etikai parancs alapján magyarázza, a% örököstársak kö;ött fennálló jogközösség is. Gyakorlatunk ugyanis a hagyatékot tárgyaló közjegyző adatközlési kötelességének megsértése címén érvényteleníti az oly elismeréseket is, amelyekben az örökösök tévesen indulnak ki az ági vagyonnak szerzeményi, avagy a szerzeményi vagyonnak ági minőségéből és ezért helytelenül látják a törvénynél fogva alkalmazandó öröklési szabályokat is. Kúria a való tényállás felderítésének elmaradását (K 1453/1921. 1-899/1921. M. Dt. XV. 30/22. szám) a közös meghatalmazottként eljárt közjegyző mulasztásának és e réven a jog nem tudására vonatkozó jogszabály alóli kivételnek minősíti ugyan. Azonban e~ a felfogás is lényegileg szabályt, t. i. a% ügyletkötő felek egy törvényes felderítési kötelességét takarja,} a%t, hogy a.~ osztály egyességeknél vagy egyéb örökjogi megegyezéseknél mindegyik ügyletkötő fél tartozik a% ellenféllel azokat a% adatokat és körülményeket közölni, amelyek a köröttük fennálló érdekellentét körül lényegesek. 3. Még az öröklési kapcsolatnál is lazább, de egyúttal annál sokkal inkább etikai jellegű is az a teljesen ügyleti láncolat, amely a közöttük létesült megbízási szerződés tartalmánál fogva az ügyvédet a nála jogvédelmet kereső ügyfélhez fűzi. Az angol jog ezt a kapcsolatot a kettejük közötti érdekellentét szempontjából az illetéktelen befolyásolás, az undue influence korlátai alá veti és azt tartja, hogy «az ügyvéd ugyan nem képtelen arra, hogy az ügyfelétől valamit szerezzen, de a bíróság az ily ügyletet féltékenyen figyeli és az ügyvédre rójja annak kimutatási terhét, hogy az ügylet általánosságban szólva van olyan jó, mint amelyet köteles gondosság mellett bármely más szerző is elérhetett volna*. (Pollock Principles of contract 5-th edition 587—588. oldalak). Ami gyakorlatunk nem megy el odáig. Azonban igenis megtagadta az ügyvédi díjkövetelést akkor, amidőn az ügyvéd nem közölte az ügyféllel, hogy az OFB. előtti eljárásánál oly helyettest kíván alkalmazni, akit az ügyfélnek a saját magának biztosított díjazáson felül még külön kell díjaznia, (saját gyakorlatomból), vagy amikor az ügyvéd nem világosította fel ügyfelét a tekintetben, hogy a kikötött díjazásért csupán a haszonbéri szerződés fogalmazását vállalja, az ily szerződéseknél szokásos gazdasági albizottsági, illetékügyi és telekkönyvi eljárásokért ellenben külön díjazást igényel (K 8126/1925. szám, hasonló K 141; 3/1924. sz. az örökösödési, illetékügyi és a hagyatéki eljárás ellátására vonatkozó megbízásról).