Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

SZEMLE. 495 ség az utódállamok ügyvédei állandó konferenciájának felállítása körül végzett. A Szövetség részéről kezdeményezett akcióban, amelyhez a vidéki ügyvédi kamarák is csatlakoztak, tevékenyen kiveszik részüket az osztrák, a csehszlovák és a román üg)i>édi kamarák és érdekképviseletek, amelyeknek kiküldöttei a magyarokkal Bécsben e hó 30-án közös előkészítő értekezletre jönnek össze, míg az első állandó konferenciát már valószínűleg ez év december havában Tátrafüreden megtartják. Az október 30-án tartandó bécsi konventikulumon az Országos Ügyvédszövetség huszonöt tagja fog megjelenni dr. Nyulászj. Jánosnak, a Nemzetközi Bizottság elnökének vezetése alatt. Az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztályának választmánya befejezte azt az öt ülésre terjedő vitasorozatát, amelyen beható tárgyalás alá vette a budapesti bíróságoknál észlelhető ügyvédi zavarokat és megállapította azok orvoslási lehetőségeit és módjait. Á választmány e tárgyban messzemenő részletességgel emlékiratot dolgozott ki. — A német jogászgyűlés. Szeptember 12—15. folytak le Kölnben a harmincnegyedik német jogászgyülés tanácskozásai, ünnepélyes keretek között, Kani Vilmosnak, «a weimari nemzetgyűlés lelkiismeretének)) elnöklete alatt, mintegy kétezer birodalmi, osztrák és csehországi német jogász részvételével. A tanácskozások súlypontja a szakosztályok üléseire esett, melyek a mai német jogéletnek legkiemelkedőbb kérdéseit vitatták meg. A közjogi szakosztály állást foglalt a parlamenti vizsgálóbizottságok eljárásának — a bíróságokkal való súrlódások elkerülését lehetővé tevő — újbóli szabályozása, — továbbá a törvények alkotmányszerüsége vizsgálatának az állami törvényszék legfelső döntése alá helyezése mellett. A büntetőjogi szakosztály a kiadatási jog és a (.meggyőződéses bűnözőko kérdéseivel foglalkozott; az utóbbi tárgyban csaknem egyhangúlag meghozott határozat kívánatosnak jelzi az államfogházhoz hasonló custodia honestának (Einschliesung) alkalmazását azokban az esetekben, midőn a tettes a cselekményt nem önző indokokból, hanem abban a meggyőződésében követte el, hogy tettével az állam vagy a társadalom javát szolgálja. A magánjogi osztály a polgári törvénykönyv vétőképességi, vétkességi és jogellenességi fogalmainak a készülő büntetőjogi reform alapelveivel való összhangba hozatalának és a választott bírósági intézmény újbóli szabályozásának kérdéseit tárgyalta. Az előbbi tárgyban hozott nagyszámú határozatok abból az alapelvből indulnak ki, hogy a jog és a jogtalanság fogalmai ugyanazok a magánjogban, mint a büntetőjogban ; legjelentősebb az a határozat, mely A méltányos kártérítésnek eddig a vétőképtelenség esetére szorítkozó intézményének a véletlen károkozás összes eseteire való kiterjesztését kívánja. A választottbírósági intézmény tárgyában hangsúlyozták a választott bíróságoknak az állami törvényekhez való kötöttségét és az állami bíróságokkal szemben alárendeltebb működési körét. Végül az újonann alakított gazdasági-pénzügyjogi osztály azt a nagyjelentőségű kérdést vitatta meg, hogy felelősek-e a mnnkaadók, illetve a munkavállalók szervezetei azért, ha tagjaik a gazdasági küzdelemben meg nem engedett fegyverekkel •élnek ? Az általános felfogás a jelenlegi jogállapottal szemben a felelőség mellett nyilatkozott meg, a részletekben azonban nem jutottak egyöntetű állásfoglalásra. — A gyűlés méltóságteljes lefolyása, a német jogászságnak benne kifejezésre jutó egysége, a viták kiemelkedően magas színvonala s az a tanácskozások egész folyamán uralkodó szellem, melynek folytán gondosan kerülték az ellenvélemények szavazattöbbséggel való elintézését, s végül a német jogászvilág elitejének jelenléte, járultak hozzá a gyűlés aiagy erkölcsi sikeréhez. 32*