Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

496 SZEMLE. — A némei és osztrák kriminalisták bonni értekezlete, melyet szeptember folyamán néhány nappal a kölni jogásznap előtt tartottak meg, két tárgygyal foglalkozott: a bírói individualizáció es a valóság- bizonyításának kérdéseivel. Az előző tárgyban hozott határozat állást foglal az új német büntetőtörvénykönyv 192$. évi tervezetének a bírói mérlegelés szabadságát túlságosan kiterjesztő rendelkezései ellen, bár a határozat elvileg helyesli a tervezetnek azt a tendenciáját, hogy a törvény könnyítse meg az egyes esetek individualizáló megítélését s e célból lehetőleg csak kereteket nyújtson a bíró számára. Rosenfeld Kurtnak az az indítványa, hogy a bíró individualizáló hatalma «tekintettel a jogszolgáltatásban való bizalom általános megrendülésére, a bírák mai képzésére és kinevezésének rendszerére, a bíróságok szervezetére és a büntető perrendtartásra» a jelenlegi állapottal szemben egyáltalán ne terjesztessék ki, csupán- négy szavazatot kapott A valóság bizonyításának kérdésében hozott határozat követeli a bizonyításnak az összes, tényállítást tartalmazó becsület elleni cselekményeknél való megengedését, viszont kívánatosnak tartja, hogy a bizonyítás szigorúan csak a jogilag jelentős tényekre szoríttassák. Kívánatosnak jelentették ki továbbá a nyilvánosság kizárásának általában való megengedését. Érdekes volt Kronecker indítványa, mely a tényállítás tárgyi valótlansága helyett a tettes alanyi bűnösségére, sértő szándékára helyezte volna a becsület elleni deliktumok megítélésének súlypontját, valamint Löwenstein javaslata az enyhébb sértések büntetlensége érdekében ; mindkettőt elvetették. Itt említjük meg a büntetés egyéniesítése gondolatának — mely az előbbi határozatban is kifejezést nyert, s melyet dr. Kármán Elemér e folyóirat mult számában mint a «büntetőjogi jogegyenlőség válságát» jellemzett — újabb jelentős térhódítását Németországban: a «Gerichtshilfestelle»-k szaporodását. A birodalomban ma már 80 ily szerv működik, melyeknek célja a vádlottak egyéniségére vonatkozó megfigyelések végzése s ezek eredményének a bírósággal való közlése által a tettes egyéniségéhez alkalmazkodó büntetés kiszabásának lehetővé tétele. A ma még különböző formákban (fogházegyesületek, jótékonysági és vallásos szövetségek, patronage-egyesületek) szervezkedő mozgalomnak általános és egységes intézménnyé való szervezése végett alakult meg nemrég az «Arbeitsgemeinschaft Deutscher Gerichtshilfestellen». Az eszme hívei folyóiratot is adnak ki, melynek első száma most jelent meg. («Monatsblátter des deutschen Reichsverbands für Gerichtshilfe, Gefangenen und Entlassenenfürsorge.») — A berlini Deutscher Internationaler Anwalt-Verband ez évi november hó 5-én előadóülést tartott, amelyen dr. Klug Emil budapesti ügyvéd előadást tartott azokról a legújabb törekvésekről, amelyek a régi osztrák-magyar MonaYchia utódállamai közötti jogi közeledésre vonatkoznak. Az előadó foglalkozott a kölcsönös jogsegély, a kétszeres adóztatás és kétszeres illetékezés elkerülésének, továbbá az ügyvédhelyettesítés kérdéseivel és beszámolt arról a mozgalomról, amelyet az utódállamok ügyvédei ezen és. hasonló kérdések előbbrevitele érdekében megindítottak. Az előadáson nagyszámú hallgatóság vett részt.