Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

494 SZEMLE. egyszerűsítésével, az utódállamok jogsegélykérdéseivel és, a külföldi kar­társi helyettesítések rendezésével fog foglalkozni. Az utódállamok ügyvédei­nek konferenciájára való készülése mellett a Nemzetközi Bizottság műkö­dési körébe vonta a Nem\eikö\i Ügyvédunió alapítási munkáiban való rész­vételét és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara jogi munkájába való bekap­csolódását. A 7'örvényelökés-itc Bizottság az ingójelzálogról szóló törvény­tervezethez és az okirati kényszerről szóló törvényjavaslathoz fűzött beható vitáin észrevételeket, amelyeket memorandumba foglalva felterjesztett a m. kir. igazságügyminiszterhez. E bizottság ülésein egymásután fognak megvitatásra kerülni a gyakorlati élet és az ügyvédtársadalom érdekeinek nézőszögén keresztül az igazságügyi kormány által a Szövetséghez véle­ményezés céljából leadott törvénytervezetek. A Kari Erdekek Bizottsága, amely munkatervébe a régi hármas célt: az ország ügyvédsége erkölcsi, társadalmi és anyagi érdekeinek éber figyelését és védelmét vette, a kül­és a belföldi ügyvédi helyettesítések rendelésének ügyét vette elsősorban napi­rendjére ; ezt egy nyilvánosabb vitasorozat rendezése fogja követni, a magyar ügyvéd kánonjáról. Az Állandó S\eive\öbii,otlság három albizottságot alakított: a sajtóbizottságot, a vidéki osztályokat szervező bizottságot és a központi rendező-bizottságot. E bizottságok feladata a Szövetség életének helyes funkcionálására való ügyelés ; ellenőrzik és élesztik a tagsági moz­galmakat, gondoskodnak a tagok számának emeléséről, újabb vidéki osztályok felállításáról és a napi- és a szaksajtóban kellően megszervezett akciókkal terelik az olvasók és általában a társadalom jóindulatát az Ügyvédszövetség munkája és ezzel együtt a magyar ügyvéd megbecsülése felé. Különösen erős aktivitást fejt ki a budapesti osztály, amelynek ügy­viteli reform- és sérelmi bizottsága állandó permanenciában van. E bizottság a nyár folyamán a budapesti bíróságoknál észlelhető sérelmek és ügyviteli zavarok ügyében beható vitasorozatot rendezett, amelynek eredménye­képen indítványait részletes átirataiban juttatta el a budapesti elsőfokú bíróságok vezetőihez. — Az Országos Ügyvédszövetség kari érdekeket védő bizottsága okt. 22-én dr. Fittler Dezső elnöklete alatt ülést tartott, amelynek tárgya az utód­államok ügyvédeinek bécsi értekezletén előterjesztendő javaslat megvitatása volt a külföldi helyettesítési forgalom rendezése ügyében. A bizottság magáévá tette a «külföldi helyettesítési albizottságának» dr. Király Ferenc ügyvezető titkár által szerkesztett előterjesztését és hozzájárult ahhoz, hogy az utódállamok ügyvédeinek konferenciája elé a következő javaslat terjesz­tessék : Mondja ki az állandó konferencia, 1. hogy a külföldi helyettesí­tések ügyét állandóan napirenden tartja; 2. hogy addig is, amíg a rész­letes egyezmény elkészül, a atátrafüredi helyettesítési szabályok* neve alatt életbelépteti azt az értelmezést, hogy a külföldi helyettesítő és a helyettes között csupán a kartársi szolidaritásból és etikából folyó jogok és köte­lezettségek állanak fenn, amelyeket a résztvevő országok fegyelmi jogának védelme alá helyez : viszont önálló jogviszony áll fenn a külföldi ügyfél és a «helyettes» között, az utóbbinak pedig elvben a hazája költségszámítása szerint őt megillető teljes költségekre, megosztás nélkül van igénye. A bizottság foglalkozott a belföldi helyettesítési forgalom kérdéseinek sza­bályozásával és az idevonatkozó előterjesztés szerkesztését albizottságára bízta. — Az Országos Ügyvédszövetség Nemzetközi Bizottsága 1926 október 22-én dr. Graber Károly és dr. Nyulászi János elnöklésével ülést tartott, amelyen ismertették azokat a szervezési munkálatokat, amelyeket a Szövet-

Next

/
Thumbnails
Contents