Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

488 SZEMLE. az Egyesült-Államok, ámbár szövetségeseiktől a békeköte's alkalmával elkülönültek, mivel a jóvátétel követelésével járó erkölcsi hátrányokat nem akarták magukra vállalni, mégis a versaillesi és.a többi békeszerződés egynémely a szövetségesek javára kikötött jogaival és kártérítési igényeivel élni akartak, különösen a német birodalom ellen. Érdekes összehasonlításokat tesz a szerző a békeszerződések alapján működő vegyes döntőbíróságok és a fentidézett különbékeegyezmények alapján működő Mixed Claims Commission döntései között. Ezen döntőbíróságok gyakorlata megegyezik abban, hogy előttük félként kizárólag az érdekelt államok jelenhettek meg kiküldött képviselőik által, magánfelek a megjelenés és tárgyalás jogából ki vannak zárva. A közölt határozatok főképpen a tengeri jog körébe eső ügyekben hozattak, a nemzetközi jog érvényben lévő jogszabályai alapján és többnyire igen beható jogászi elmeéllel vannak megszerkesztve és így ámbár jelenleg nálunk sajnos tágabb körben érdeklődésre nem S7ámífhatnak mégis igen érdekes joganyagot tárnak fel. SZEMLE. Térfy Gyulának a VI. bírói rangosztályba emelését olvassuk a hivatalos lapban. Méltó kitüntetése ez a magyar jogászvilág e kitűnőségének. Működésének súlypontja az, hogy főnöke és vezetője az igazságügyminisztérium kodifikációs osztályának. Ez talán a legelőkelőbb működési terület, mely jogásznak, mint szakembernek juthat. Persze mi jogászok tudjuk, hogy a jogot nem mi csináljuk. A törvényi akarat a politikai hatalmaktól ered. a kodifikátor csak formába önti. Néha a kodifikátor maga mást tartana talán helyesebbnek, mind amit megalkotni kénytelen, — ennek ki van az téve. aki a köznek szolgája, még ha vezető szerepben működik is. Csak növelte Térfy iránti tiszteletünket, amikor vagy egy éve a Jogászegylet valorizációs vitájában azt véltük érezni, hogy némileg contre coeur védi a javaslatot és szíve inkább hajlanék a jogi s etikai, mint a gazdasági és financiális szempontok felé ! Térfy Gyula fáradhatlan szerkesztője a Magyar Törvénytárnak és széleskörű irodalmi munkásságot, is fejt ki. Lapunkhoz is régi kötelékek fűzik a kitűnő jogászt, cikkeinek sora jelent meg hasábjainkon. Kitüntetése alkalmából szerkesztőségünknek is az üdvözlők sorában áll. Töreky Gc^a a budapesti kir. büntetőtörvényszéknek elnökévé lépett elő annak másodelnökéből. Köztisztelt elődjének a törvényes korhatár elérésével nyugdíjbavonulása után természetes, mindenki által várt utódlás ez most, mely a már országosan ismert bírót és geniális tárgyalásvezetőt első, szervezeti önállóság szempontjából egyszersmind egyetlen büntetőtörvényszékünknek élére állítja. Az utolsó időkben rendszerint ez a bíróság kénytelen a tiszta büntetőítélkezés mellett első folyamodásban (s itt is az áll. hogy: first. but not least!) állást foglalni a politikai térről a kriminalitásba átcsapó cselekmények tekintetében és jogivá denaturálni egy és más politikai mellékízű ügyet. Ennyivel is nagyobb figyelem közepette történt Töreky Gézának előléptetése. — Öregek és fiatalok. Régi téma. Ezúttal a magyar jogászság kebelében vetődött fel. Egyik legkitűnőbb tekintélyünk tollából olvastunk néhány sorban, en passant. megsemmisítő kritikát a háború kezdete óta lett generációról : tehát immár tizenkét évfolyamáról karunknak. De míg őnála