Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

478 JOGGYAKORLAT. a megsemmisült tárgyaknak, ennélfogva kártérítést csupán társaitól, a velük fennálló kötelmi viszonynál fogva követelhet, de nem fordulhat igényével a kincstár ellen. A birodalmi gazdasági bíróság ezt az ítéletet megváltoztatta és kimondta, hogy a felperes igényjogosultságának megítélésére nézve nem irányadó az a jogi forma, melybe a felek a felperesnek az elpusztult tárgyakhoz való viszonyát öltöztették, hanem kártérítést mindenki követelhet, kinek vagyonába ezek a tárgyak bár csak gazdasági érielemben is, beletartoztak s aki egyébként is a véletlen megsemmisülés és megrongálódás veszélyét viseli. Ezen az alapon a bíróság megállapította a felperes kártérítési igényét. (Deutsche Júristen-Zeitung, 1926. szept. 15. szám). 3. Fióktelep cégének szövege. «G. korlátolt felelősségű társasága j.-i cég megvette a c.-i cégjegyzékben «R. P. C-ben» cég alatt bevezetett nyomdaüzletet s minthogy az üzletet mint fióktelepét utódlási toldással kívánta folytatni, a c.-i céghivatalban «R. P. utóda G. korlátolt felelősségű társasági) cégszöveget jelentette be. A Reichsgericht e cégszöveg bejegyzését megengedhetetlennek mondotta ki, minthogy abból a fióktelepnek a főteleppel való kapcsolata kellőleg ki nem tűnik. (Deutsche Juristen-Zeitung, 1926. október 15.) A fióktelep cégének a főtelep cégéhez való viszonya kérdésében négy alapvelő felfogás alakult ki az irodalomban és a gyakorlatban : a) a fióktelep cége általában különböző is lehet a főtelepétől (DüringerHackenburg); b) a fióktelep cégében lényegileg benne kell foglaltatnia a főtelep cégének Staub-Bondi) ; c) a fióktelep cégének s^ós^erint kell tartalmaznia a főtelep cégét s amennyiben ehhez toldat is járul, a toldatból ki kell tűnnie a fióktelepi minőségnek. Ezt az álláspontot foglalja el a Reichsgericht fenti határozata ; ez érvényesül a magyar bírói gyakorlatban is, 1. Hiteljogi Döntvénytár XII. köt. 82. sz., bpesti tábla 373/905. sz. (Vályi: Magyar cégjog 1906., 261. old.), Dtár III. f. XIX. köt. 241. old., III. f. XXVII. köt. 10. old. d) a fióktelep cégében a főtelep cége mellett csak a fióktelepi minőségre utaló toldat lehet (Liebmann, Brodman, Crüger Crecelius stb.) 4. Hatósági jóváhagyástól függő ügylet. Felperes eladta ingatlanát az alperesnek; az ügylet érvénye a hatóság jóváhagyásától függött. Még mielőtt a hatóság döntött volna, az alperes végleg megtagadta az ügylet teljesítését. Erre a felperes visszavonta a jóváhagyás elnyerése végett a hatóságnál tett lépéseit s keresetet indított alperes ellen nem-teljesítés miatti kártérítés iránt. Az elsőfok helytadó ítéletével szemben a két felső fok elutasította a keresetet. A Reichsgericht ítéletét azzal indokolja, hogy a hatósági jóváhagyás hiánya folytán az ügylet érvénytelen, felperes tehát nem követelheti sem annak teljesítését, sem pedig a nem-teljesítés miatt kártérítést. (Deutsche Juristen-Zeitung, 1926. október 1. szám.) A döntés kétségtelenül helyes, miután a jóváhagyás elmaradása következtében a bíróság azt sem bírálhatta el, hogy az alperes ügyleten kívüli kártérítési felelősséggel nem tartozik-e ? Ebben az irányban a jóváhagyás elmaradása folytán keletkező jogi helyzet különbözik a jóváhagyás megtagadásának következményeitől. Utóbbi esetben ugyanis szóbajöhetett volna az alperes esetleges culpa in contrahendoja, ami a jelen esetben annak folytán, hogy a jóváhagyást a felperes meghiúsította, közömbös maradt.