Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

476 JOGGYAKORLAT. van fektetve. Ezt a jelleget az OGH. az életjáradék-biztosítási szerződés magától értetődő tartalmának tekinti. Az ily szerződések megkötésének nem csupán belső, lelki indító oka, hanem jogilag teljes mértékben figyelembe veendő célja, hogy a járadékélvező életfenntartása a járadék által biztosíttassék s e célnak a pénzben megállapított járadékösszegek csupán eszközei ; az ügylet tárgya voltaképen a jogosult eltartása. Ily szolgáltatások pedig átértékelendők. (Die Rechtsprechung 1926 augusztus 15.) 2. Társaság vagy bérlet} (Az osztrák Oberster Gerichtshof, 1926 március 2. közli a Die Rechtsprechung, 1926 július 51., 91. számú eset.) Felperes a tulajdonát képező üzlethelyiséget átengedte az alperesnek, aminek ellenében az alperes üzleti tiszta nyereségéből 40° o-os részesedést biztosított a felperesnek. Bizonyos idő multán a felperes felmondta a jogviszonyt s követelte a helyiség visszabocsátását. Az ügyben eldöntendő íőkérdés : volt-e felperesnek felmondási joga vagy sem ? — attól függött, hogy a felek jogviszonyát társaságnak vagy bérletnek minősíti-e a bíróság ? Az osztrák Oberster Gerichtshof — egyezően az alsóbíróságok álláspontjával — amellett döntött, hogy a szóbanforgó ügylet társasági szerződés. Ezen nem változtat az, hogy a szerződés értelmében a felperes részére csupán a nyereségben való részesedés s nem a veszteséghez való hozzájárulás is, van kikötve, mert hiszen az OPTK. ehhez egészen hasonló jogviszonyokat, aminő például a felesbérlet, kifejezetten társasági szerződésből eredőknek nyilvánít. Viszont a bérleti szerződésnek egyik lényeges alkateleme-: a meghatározott vagy legalább előre meghatározható ellenérték itt hiányzik, miután egészen bizonytalan, hogy nyereség lesz-e s ha igen, mennyi ? Még az sem áll útjában a társasági szerződés megállapításának, hogy az ügylet valószínűleg a bérlőt védő jogszabályok megkerülése céljából köttetett ebben az alakban ; s ha a törvény nem gondoskodott róla, hogy a gazdaságilag gyengébb felet védő kényszerítő jogszabályok az ily alakban kötött ügyletekre is kiterjedjenek, — ez a törvény hiányossága. A törvény hiányosságának kihasználása pedig az.OGH. szerint még nem a törvény megkerülése, így tehát megengedett eljárás. (Die Rechtsprechung 1926. év július 15.) (Efféle különleges társasági szerződéseknek további érdekes példái az úgynevezett csoportakkord-szerződések, melyeknél a betétek tisztán munkából állanak. (L. Lotmar: Der Arbeitsvertrag nach dem Privatrechte des Deutschen Reiches.) 3. Volt alkalmaztatás hirdetése. Alperes hirdetést tétetett közé a lapokban, melyben a «Berlitz-iskola volt tanára»-ként jelölte meg magát s ajánlkozott az ..angol nyelv tanítására. A c.Societé Internationale Berlitz Reprásentanz Österreich» keresetet indított alperesnek az efajta hirdetésektől való eltiltása iránt. Mind a három fok elutasította felperest keresetével. Az osztrák Oberster Gerichtshof ítéletének indokolása kifejti, hogy itt nem lehet szó sem a személyiségi- és névjog sérelméről, sem tisztességtelen versenyről, sem pedig versenytilalom megsértéséről, mint ezt a felperes állította. Felperes hírnevét alperes eljárása nem veszélyezteti, mert a hirdetés semmi mást nem tartalmaz, mint annak a való ténynek a közlését, hogy alperes a Berlitz-iskola tanára volt. Tisztességtelen verseny nem róható alperes terhére, mert — bár nincs kizárva, hogy alperes volt tevékenységének felemlítése a hirdetések olvasói közül egyiket-másikat arra fog bírni, hogy a Berlitz-iskola helyett az alpereshez iratkozzék be a tisztességtelen verseny tényálladékából a jelen esetben hiányzik a jóerkölcsökbe ülkö\és alkateleme, hiszen való tényeknek színezés nélküli tárgyilagos közlése, a nélkül, hogy azzal más tények leplezése céloztatnék, nem ütközhetik a