Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

JOGGYAKORLAT. 47' megállapításánál a valóságos gyógytartam az irányadó, ebbe pedig a kutyaharapás okolta sérülésnél a veszettség elleni védőoltások, mint a gondatlanságokozatából folyó és feltétlenül szükséges gyógykezelés időtartama nyilvánvalóan beszámítandó. 1926. VI. 28. B. III. 3575/925. Valamely általában használatos, de helytelen szokásból előálló balesetért, büntetőjogi felelősséggel tartozik az, aki a szokás eltiltását elmulasztotta A gondatlanság megállapítása szempontjából nem az emberi életet veszélyeztető helytelen szokás, hanem kizáróan a törvény rendelkezése és a bírói gyakorlatban elfogadott jogi elvek döntenek. 1926. szept. 14. B. III. 4022/925. Alkalmazandó volna ez az elv, mutatis mutandis, különösen a gazdasági élet terén elkövetett, de éppen általánosságuknál fogva csak ritkán üldözött bűncselekményekre. jjo. §• A magánlaksértéssel kapcsolatban elkövetett rongálás — eszmei halmazat. Ablaktörés — nem ingórongálás. Az alsóbíróságok K. István vádlottnak a R. Istvánné sérelmére elkövetett cselekményét tévesen minősítették a magánlaksértés mellett idegen ingó vagyon rongálása vétségének is. Mert a magánlaksértés egyik eszközeként szerepelt az a cselekmény, hogy K. István vádlott behatolás céljából a lakás ablakát is betörte, a Btk. 330. §-ába ütköző magánlaksértés tényálladékához tartozó erőszak fogalma alá esvén, különálló bűncselekménynek nem minősíthető. Az ablakbeverésnek a Btk. 418. í^-ába ütköző idegen ingó vagyonrongálássá minősítése annál helytelenebb volt, mert a ház ablakai az ingatlan tartozékát képezvén, szándékosan és jogtalanul való megrongálásuk még abban az esetben is, ha az a magánlaksértéstől különállóan történt volna, az okozott kár nagysága szerint csak a Btk. 421. §-a, vagy a Kbtk. 127. §-ának második bekezdése alá lett volna vonható. (Megsemmisítés hivatalból a Bp. 385. § b). p. alapján.) 1926. VI. 23. B. I. 4847/925. 355- §• Sikkasztásnál esetleges szándék (dolus eventualis) elegendő a bűnösség megállapításához. Minthogy a vádlott mint tőzsdeügynök, a hivatásának megfelelő szakértelménél fogva tudta, hogy a sértett részvényeinek a F. bankháznál megfelelő megszorítás nélkül való egyszerű letétbehelyezése által a részvények az ő tartozására is fedezetül fognak szolgálni, akkor, midőn azokat a sértett tudta és beleegyezése nélkül a nevezett bankháznál elhelyezte, számolt azzal a nem is távoli lehetőséggel is, hogy a bankház azokat a vádlott tőzsdei vesztesége esetében eladja ; ami meg is történt. A vádlott tehát a részvényekkel jogtalanul, mint sajátjával rendelkezett és így cselekménye a sikkasztás bűntettének tényálladékát kimeríti, s ezen mitsem változtat a szándék esetlegességi jellege, mert az az elkövetési cselekményt épűgy nem menti, mint a kár esetleges elmaradásának reménye. 1926. V. 11. B. III. 1481/925. A határozat a helyes álláspontot képviseli az alsóbíróságoknak a hűtlen kezelés vétségét megállapító határozatával szemben. Utóbbi ugyanis az eltulajdonítást veszi tagadásba. 3J2. § a\ ü\lets\eríi orgazdaság fogalmához. Aki azzal az állandó akarattal, hogy cselekményét ismételni fogja és az neki keresetforrásként jövedelmezzen, szerez meg lopott dolgokat, arra nézve jogi tévedés nélkül állapítható meg az, hogy az orgazdaságot üzletszerüleg viszi; és ennek megállapítását nem zárja ki az, ha a lopások, melyekből származó ingókat az orgazda megszerez, egyugyanazon sértett kárára követtettek el. 1926. V. 18. B. II. 1646/926. jp8. §-ba ütköző közokirathamisílás nem állapítható meg, ha a kérdéses okirát őrizete más, noha ugyanazon hivatalban alkalmazott közhiva-