Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

JOGGYAKORLAT. V. Büntetőjogi esetek. BTK. 92. § alkalmazásának indoka izgatás bűncselekményénél az izgalomban levő közhangulat által történt befolyásolás és az egyébként nem kifogásolható egyéniség. Igen nyomatékos enyhítő körülményként kellett figyelembe venni azt, hogy vádlott a szóbanforgó cikkeket az akkor dúló felekezeti egyenetlenkedés és pártviszályok hatása alatt, szenvedélyétől és szélsőséges pártállásának túlzó hangjától elragadtatva, erős lelki izgalomban írta meg és tette közzé; valamint enyhítő az is, hogy egyes szélsőséges lapok a szóbanforgó kérdésekről hasonló szenvedélyes modorban írtak, ami a vádlottat a cikkek megírásánál szintén erősen befolyásolta. Ezek az az enyhítő okok, valamint az a további tény, hogy vádlott a csatolt egyéb írásai szerint egyébként hazafiasán gondolkodó és érző egyéniség, törvényes alapot nyújtanak arra, hogy javára a Btk. 9?. 55-nak rendkívüli enyhítése alkalmaztassák. 1926. VI. 28. B. I. 388/926. Legfelsőbb bíróságunk lehiggadt, de a szenvedélyek fertőző hatását megértő ítélkezésének egy újabb bizonyítéka. 106. § {39. s\. döntvény. Elévülés korrekcionalizáció esetén.). Korrekcionalizáció esetében csak a cselekménynek jogi természetéből folyó következmények (a büntetési nemek, az indítványi jelleg s a kísérlet büntethetősége) állapítandók meg a cselekmény törvényi (bűntetti) minősége alapján, ellenben a tényálladék eredeti bűntetti jellegéből nem folyó következmények (elévülés, esetleges jogvesztés időtartama) mindenben a bírói minősítés, a vétség szerint igazodnak, s így, miként az 59. számú döntvény is kimondotta, a bűntettből lefokozott vétség a Btk. ioó. §-ának utolsó bekezdése alapján évül el. 1926. V. 12. B. I. 2329/925. A sokat vitatott döntvény megváltoztatására irányuló, a koronaügyészség részéről történt kezdeményezés tehát eredménytelen maradt. 108. § a természetes apa jogosultsága magánindítvány előterjesztésére, ha feltételezhető, hogy az anya beleegyezésével történt. A természetes apának : J. J.-nek kellő időben megtett indítványa jogosan előterjesztettnek volt tekintenoő, mert a természetes apa V. Mária születési anyakönyvi kivona taszerint, az anyakönyvvezető előtt a sértett leánynak tőle való származását elismerte, mert továbbá tényként van megállapítva, hogy a sértett gyermek a természetes apának háztartásában annak felügyelete és gondozása alatt áll és mert végül tényként van megállapítva az is, hogy a siketnéma anya is együtt él az apával, amely tényekből nyilvánvaló, hogy a természetes apa, J. József, a vele együtt élő siketnéma anya tudtával és beleegyezésével tette meg a csendőrök előtt magánindítványát. 1926. május 11. B. II. 4285/925. Bűncselekmeny: Btk. 232. §. 193- § (személyes szabadság megsértése) és nem 473. § alá eső bűncselekmény a hivatalos személy által foganatosított indokolatlan letartóztatás. B. Manó sértettet a vendéglő tulajdonosa a vádtott és detektiv-társa előtt igazolta, sőt érte felelősséget is vállalt, így B. Manónak az állítólag személyazonosság megállapítása céljából a IX. ker. rendőrkapitányi hivatalhoz való előállítására, majd ott reggel r/a l órától délelőtti Va 11 óráig való fogvatartására törvényes ok nem volt, miért is E. Ernő vádlott, m. kir. államrendőrségi detektív, tehát közhivatalnok, hivatali hatalmával visszaélve, törvényellenesen tartóztatta le B. Manó sértettet. A Btkv. 195. §-a utolsó bekezdése ugyanis, ha a tettleges bántalmazásban megnyilvánult sanyargatás önmagában nem súlyosabb cselekmény, összetett bűncselekményt (delictum complexumot) állapít meg. Nem állapítható