Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

468 JOGGYAKORLAT. mélyében jogorvoslattal a költség mennyisége kérdésében sem élhet. (Kúria P. IV. 6820/1625. sz.) A jelen határozat szerint a per a peres felek között folyván, a perköltség is ezek közt ítéltetik meg. Az a Kúria nézete, hogy a Ppé. 18. §-a ennek nem mond ellent, mert ha a perköltség az ügyvéd kezéhez fizetendő is, ez távolról sem jelenti, hogy a fél e tekintetben rendelkezési jogát elvesztette volna. Kérdés azonban nem méltányos-e az ügyvédnek, bizonyos jogorvoslati jogot engedni a saját érdekeinek védelmére, minthQgy végeredményében mégis csak az ő javára-terhére történik a költségmegállapítás. A választott bíróság kikötése egységes; s így a\ egyik félre vonatkozó érvénytelensége esetén a másik félre is hatálytalanná válik. A Pp. 767. §-ának a rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy csak írásba foglalt, vagyis a szerződő felek kétségbe nem vont aláírásait is tartalmazó választott bírósági szerződés lehet érvényes. Az ítéleti ténymegállapítás szerint a másodrendű alperes tagadása ellenében nem nyert bizonyítást az, hogy a másodrendű alperes is aláírta a választott bírósági hatáskör kikötését tartalmazó okiratot, az elsőrendű alperes pedig kijelentette, hogy neki az okiratnak a másodrendű alperes helyett aláírására megbízása nem volt; az okirat viszont azt is tartalmazza, hogy a két alperes együttesen jelöl majd ki bírót. Ezekből a fellebbezési bíróság helyesen vont következtetést a választott bírói hatáskört illető kikötésnek az egységességére és ehhez képest a Pp. 767. §-ának fentemlített rendelkezésére tekintettel helyesen mondta ki azt, hogy a szóbanforgó kikötés az elsőrendű alperesre sem lehet hatályos, hogy tehát arra ő sem hivatkozhatik jogszerűen és így nem sértett jogszabályt a Pp. 180. §-ának 4. pontja alapján vett pergátló kifogásnak ebből az okból elvetésével. (Kúria P. VII. 1440/1926. sz.) A gyámhatósági felhatalmazás hiánya nem per gátló körülmény, csak a Pp. 75. §-a szerinti eljárásnak van helye. Azt a körülményt, hogy olyan esetben, amelyben a törvényes képviselőnek az anyagi jog szerint a per megindítására felhatalmazásra van szüksége - a törvényes képviselőnek ilyen felhatalmazása nincs - az 1011 : I. tc. nem sorolja fel a pergátló kifogások alapjául szolgálható körülmények között a 180. §-ban, hanem az ilyen felhatalmazásnak a hiánya esetére a 75. §-ban csak azt rendeli, hogy ennek a felhatalmazásnak a hiánya a pernek bármelyik szakában hivatalból figyelembe vétessék annak pótlására határidő tűzessék (amely határidő alatt, ha a késedelem veszéllyel járna, az eljárás folytatható, csak véghatározattal be nem fejezhető) és a pótlásra kitűzött határidő sikertelen lejárata esetében az eljárás ítélettel megszüntettessék és a felhatalmazás nélkül fellépett személy az okozott költségekben marasztaltassék. (Kúria P. V. 6907/1925. sz.) A mellékbeavatko\ó költsége. A Pp. 453. §-a értelmében a felperes csak az alperes javára perköltségben elmarasztalása esetében marasztalható az alperes érdekében perbelépett mellékbeavatkozónak a költségében is ; ha a felperes nem marasztaltatik el az alperes javára perköltségben, a mellékbeavatkozásnak a költsége a Pp. 453. §-ának második bekezdése értelmében a beavatkozót terheli, amihez képest a mellékbeavatkozó költségének megtérítését az általa segített alperestől sem igényelheti (Kúria P. VII. 5595/1926. sz. Közli: Z. J.