Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

JOGGYAKORLAT. között létrejött jogügyletetet az ingatlannak a felperes tulajdonát képezett része tekintetében érvénytelenné nem teszi, mert felperes a kérdéses ingatlanból az őt illető részt a felesége mint társtulajdonos hozzájárulása nélkül is eladhatta, alperes pedig jogosítva volt azt a felesége nélkül is megvenni. (Kúria P. II. 4587/1921;. sz.) Az V. tanácsnak ezzel ellenkező álláspontjára v. ö. PV. I4Ó''924. Mj. D. XVII. 45. P. V. 6085/922. Mj. D. XVI. 67. Ingadozó P. III. 3997/921. Mj. D. XV. 55. A haszonbérlet csak lényeges szerződésszegés cselén mondható fel. A peres felek között létesült felesszerződésre amely lényegileg haszonbérleti szerződés - a haszonbérletre vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. A szerződés szerint, azon esetben, ha a feles (bérlő) kötelezettségének kellő módon eleget nem tesz, bérbeadónak, illetve a földtulajdonosnak jogában áll a szerződést minden gazdasági év végén felbontani. Jogszabály azonban, hogyha a szerződésben csak úgy általánosságban jelentetik ki, hogy a feltételek megszegése esetén a haszonbérlet felmondható, annak hatálya csak akkor következik be, ha a szerződési feltétel megszegése szerződés lényegét érinti s az azáltal elérni kívánt célt veszélyezteti; egyéb esetben azonban a haszonbérbeadó a haszonbérlőtől csak szerződésszerű teljesítést igényelhet. (Kúria P. VI. 1801/1926. sz.) Automobilvállalkozó felelőssége. Az a utomobil járatása az állandó bírói gyakorlat szerint veszélyes üzemnek tekintendő és ebből folyólag az üzem folytatóját az üzemközben másnak okozott kárért tárgyi felelősség terheli. A tárgyi felelősség fennforgása mellett közömbös, hogy az autó vezetőjét a baleset előidézése körül hiba nem terheli. Ezekre való tekintettel a fellebbezési bíróság és az ügy kimerítő tárgyalása szempontjából nem tartozott azzal a kérdéssel, hogy az autóvezetőt hiba nem terheli, bővebben foglalkozni. Helyes a fellebbezési bíróság álláspontja, melv szerint az előző éjjel történt hóesést, ami az utat síkossá tette, erőhatalomnak nem minősítette, mert a hóesés, mint a téli időszakban rendszerinti természeti esemény, az erőhatalom fogalma alá általánosságban véve nem vonható, annál kevésbbé, mert alperes a meg nem támadott tényállás szerint a hóesés után az út síkossága ellenére a teherautót járatta, tehát az általa ismert közlekedési nehézség rá nézve mentesítő okul egyáltalán nem szolgálhat. Azt is helyesen mondta ki a fellebbezési bíróság, hogy az úttest hibája (kátyú), az úttest fentartására kötelezett harmadik személynek esetleges mulasztása esetén sem tekinthető olyannak, amelyből azt lehetne megállapítani, hogy a balesetet harmadik személy elháríthatatlan cselekvénye okozta. (Kúria P. VI. 7171/1925. sz.) Már teljesített adásvéteti szerződés alapján utóbb az eladó valorizációt nem követelhet. Olyan jogszabály, mely szerint évek előtt létrejött és mindkét részről maradék nélkül teljesedésbe ment adásvételi szerződés alapján az eladó utóbb — a pénz értékének csökkenése miatt — kárpótlást vagy vételárkiegészítést követelhessen, nincs. (Kúria P. V. 6237/1925. sz.) Ajándékozási jogügylet hatálytalanítása. Az ajándékozó az ajándékozási jogügylet hatálytalanítását — az eset körülményei szerint — akkor is kérheti, hogyha az a cél is indok, amely őt az ajándékozási ügylet megkötésénél vezette s amely cél és indok ilymódon a szerződés lényeges feltételévé vált, a megajándékozott magatartása miatt — tehát az ajándékozón kívül fekvő okból — már többé el nem érhető, vagyis az ügylet ekként reá nézve érdekét vesztette. (Kúria P. V. 1561/1926.) 30*