Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

464 JOGGYAKORLAT. Törvényes gyermektartási díjának valorizálása nem a gyámhatóság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. Peres felek a gyermekek elhelyezése, tartása és nevelése tárgyában kötött szerződéstől eltérni nem akarnak, vitás a peres felek között egyedül az, hogy az alperes a szerződés teljesítésének eleget tesz-e azzal, hogy ma is 500 K-t fizet az 1909. évben elvállalt 500 K kiegyenlítésére, vagyis felperes a változott viszonyokra és a pénz vásárló erejének leromlására figyelemmel a szerződés szerint őt megillető követelése átértékelését igényli anélkül, hogy a gyermekek érdekét érintő bármely kérdés elbírálását keresete tárgyává tenné. A peres felek között vitássá vált kérdés elbírálása kétségtelenül a bíróság hatáskörébe tartozik. (Kúria P. III. 34/1926. sz.j Bontó ok hivatalból nem állapítható meg. Felperes beismerése alapján bontó okul állapította meg a fellebbezési bíróság azt is, hogy felperes jelenleg idegen nővel ágyasságban él, kitől gyermeke is származott — az alperes azonban felperesnek ezt az erkölcstelen életmódját bontó okul nem érvényesítette — amidőn tehát a fellebbezési bíróság felperesnek idegen nővel folytatott szerelmi viszonyát a H. T. 80. § a) pontja alá eső bontó ok tényálladékául elfogadta, azt az anyagi jogszabályt sértette meg, amely szerint hivatalból a bíróság bontó okot meg nem állapíthat. (Kúria P. III. 7531/1925. sz.) A férj halála utáni érdemetlenség kelléke. Abból a szempontból, hogy a nő az özvegyi haszonélvezetre érdemetlenné vált-e, nem tesz különbséget az, hogy elhalt férje hagyatékára vonatkozó haszonélvezeti joga törvényen avagy férje intézkedésén alapszik-e, érdemetlenné azonban a nő az özvegyi haszonélvezeti jogra csak akkor válik, ha a közmegbotránykodást keltő s férje emlékét meggyalázó erkölcstelen életet folytat. Az érdemetlenségnek eme fogalmi körét nem meríti ki a következő tényállás : alperes — a férje halála óta — mintegy négy év óta szerelmi viszonyt folytat V. Istvánnal, aki éjszakákat tölt alperesnél, este későn megy hozzá, hajnalkor jön el tőle, nála alszik s az alperes még beteg anyósa gondozását is elhanyagolta amiatt, hogy V. István nála tölti az éjszakát. (Kúria P. I. 7673/1925. sz.) Kiskorúval kötött árvaszéki jóváhagyásra szoruló s^er^ödés létrejöttének időpontja. Valamely szerződés az egyik szerződő fél kiskorúsága esetén is akkor jön létre, amikor azt a kiskorú képviseletében törvényes képviselője a másik féllel megköti. Létrejön ekként a szerződés már annak megkötésével abban az esetben is, ha az az 1877: XX. tc. 113. §-a értelmében gyámhatósági jóváhagyást igényel. A szerződés ily esetben is a nagykorú szerződő félre nézve ellenkező kikötés hiányában már a szerződés megkötésétől kezdődően kötelező, bár a szerződés hatálya attól függ, hogy a gyámhatóság a szerződést jóváhagyja-e. A gyámhatósági jóváhagyás hiányára a nagykorú szerződőfél azon az alapon, hogy a gyámhatóság a szerződés jóváhagyása tárgyában még nem határozott, a szerződéstől egyoldalúlag vissza nem léphet. Nem helytálló tehát az alperesnek az a védekezése, hogy ők az elől említett egyesség megkötése után az árvaszékhez benyújtott kérvényükben jogosan vonhatták vissza az egyességben tett ígéretüket, tekintettel arra, hogy az egyesség akkor még gyámhatósági jóváhagyást nem nyert. Bár az árvaszék csak a per folyama alatt hozta meg azt a határozatát, amely szerint az említett egyességet a kiskorú felperes részéről gyámhatóságilag jóváhagyta : mindazonáltal az alperesek nem hivatkozhatnak arra, hogy ők ez árvaszék eme határozatának meghozataláig bizonytalanságban voltak a tekintetben, hogy a gyámhatóság az egyességet jóvá fogja-e hagyni. Nem hivatkozhatnak erre az alperesek azért, mert az árva-