Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

4Ó2 JOGGYAKORLAT. szerint vizsgálandó s oldandó meg; a közösség megszüntetésének ez csak a legritkább esetekben állhatja útját. Lásd I. az tanács alábbi határozatát. Tulajdonközösség megszüntetésének ma is helye lehet bizonyos körülmények felforgása esetén. A költségek kölcsönös megszüntetése, mert a tulajdonközösség megszüntetése mellett fél érdekét szolgálja. Jogszabály, hogy a tulajdonostársak egyike sem kötelezhető arra, hogy tulajdonközösségben maradjon, a tulaj donközösség megszüntetése azonban nem szolgálhat a tulajdonostárs nyilvánvaló sérelmére és nem kérhető alkalmatlan időben A Kúria elfogadta ugyan a fellebbezési bíróság álláspontját, hogy abban az időben, amikor a fellebbezési bíróság az ő ítéletét hozta, vagyis 1925. évi március hó 27. napján az ingatlanokat is érintő nagy áruhullámzások miatt az idő nem volt alkalmas arra, hogy az árverésen elérhető vételár mind a két fél vagyoni érdekét kielégíthesse. A Kúria megítélése szerint azonban azóta a gazdasági viszonyokban javulás következett be és a korona romlásával kapcsolatban beállott nagyfokú árhullámzás a korona árfolyamának állandósulásával megszűnt. Ezt figyelembevéve pedig és méltatva azt a tényt is, hogy a szóbanforgó ingatlanon álló ház rossz állapotban van és hogy a felek közt fennforgó viszony mellett indokolt az a feltevés, hogy a közösség fennállásáig a ház a további romlás megelőzése céljából megfelelő javításban nem fog részesülni, a Kúria úgy találta, hogy jelenleg a szóbanforgó házas ingatlanra vonatkozó tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetése az alperes érdekeit hátrányosan nem érintheti. Minthogy a a tulajdonközösség megszüntetése mindkét fél érdekét szolgálja és minthogy a kereset megindításakor, de még a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala idejében is az akkor fennforgott gazdasági viszonyok közt jogszabályaink értelmében nem volt helye az árverés útján való közösségmegszüntetésének minélfogva az alperes abban az időben alaposan ellenezhette a kereseti kérelem megítélését — a Kúria indokoltnak látta az elsőbírósági, fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban felmerült költség kölcsönös megszüntetését. (Kúria P. I. 3552/1925. sz.) V. ö. az V. tanács fent közölt, ellenkező határozatával és az ahhoz fűzött megjegyzéssel. A jelen határozat bizonyítja, hogy a tulajdonközösség megszüntetése iránti kereset ma már még se feltétlenül sikertelen. Kiskorúak szerződésre alapított felelőssége, gyámhatósági jóváhagyás hiányában. A kiskorú alpereseknek szerződésre alapított felelőssége megállhat gyámhatósági jóváhagyás nélkül is, ha a kereseti gépbeszerzés nem az 1877 : XX. tc- 11 h §• ^- pontjában jelzett új létesítmény, hanem azt csupán a már megvolt üzem régi gépberendezése helyett vásárolták, mert a felhívott törvénycikk 113. §-ának 8. pontja értelmében gyámhatósági jóváhagyás csak új létesítményekhez szükséges, a g) pontra való utalás pedig nyilván téves, mert a fennforgó esetben nem tőkebefektetésről, hanem a malom üzemének fenntartását célzó gépberendezés megszerzéséről van szó. De ha a szerződés a kiskorúakkal szemben bármily okból érvénytelennek volna is minősítendő, ezek az alperesek is felelősek az anyagi jog szerint azon érték erejéig, amellyel a felperes által szállított gépberendezésnek a vagyonilletőségükbe beépítésével gazdagodtak. (Kúria P. IV. 7857/1925. sz.) A társtulajdonosok egyikének eladási szerződése érvényes, ha a másik társtulajdonos nem írja alá a szerződést. Az a körülmény, hogy a szerződésben eladóként a felperes felesége, vevőként pedig az alperes felesége is meg vannak nevezve és ezek a szerződést alá nem írták, a peres felek