Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

460 JOGGYAKORLAT. elő részletesen kidolgozott javaslatot. Ezzel szemben javaslatot terjeszt elő dr. Ettinger Márkus az «Internationaler Anwaltsverband» alelnöke is. Nevezett az utódállamok ügyvédeinek állandó konferenciáját, mint a Becsben székelő olnternationaler Anwaltsverband» egy alosztályát képzeli el és az üléseket az említett bécsi szövetség közgyűléseinek keretében tervezi. A konferencia általánosságban elfogadta a magyar szövetségnek dr. Varannai által képviselt javaslatát, amelynek érteimében az utódállamok konferenciája kizárólag az utódállamok ügyvédei közös kari és jogászi kívánalmainak megvitatására az utódállamok közötti jogi forgalom elősegítésére alakuló intézmény lesz, anélkül, hogy nemzetközi, általános ügyvédszövetséggé való kifejlődésre törekedne. Remélhető, hogy a hang, amelyet a bécsi előkonferencia megütött, az összes utódállamok jogászköreiben élénk visszhangra talál. Szeretem hinni, mikép az első állandó konferencián, amelyet az év végére Pöstyénbe vagy Tátrafuredre tervezünk, már a jugoszláv, lengyel, román és talán olasz fennhatóság alatt élő kollégák is méltó módon képviselve lesznek! JOGGYAKORLAT. Hasai jogesetek. I. Magánjogi esetek. Szerződéses kamat korlátozása. Az 1923 : XXXIX. tc. 4. §-a azonban olyan pénztartozások után, melyek mindenkori összege a felek között létrejött szerződésben meghatározott forgalmi cikk, különösen valamely termény, mint értékmérő után igazodik, a késedelmi kártérítés mérvét a 2. § 2. bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítésre korlátolta. Ebből pedig következik, hogy késedelem esetére ennél magasabb kamat szerződésben sem köthető ki. Ekként a heti 2°/o kamat kikötése akkor, midőn a tartozás értékállóságát a búzaérték biztosítja, törvénybe ütközik. Anyagi jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság, midőn a búzaérték szerint igazodó pénztartozás után az 102} : XXXIX. \c. 2. §. 1. bekezdésében meghatározott magasabb kártérítést ítélte meg. (Kúria P. II. 4819/1925. sz.) A jelen határozatban törekszik a Kúria visszavinni a kamatkikötéseket a régi törvényes vágányra, de kérdés, hogy a gazdasági élet ma elbírja-e az eddigi kamattörvények korlátozásait. Kölelesrés^ számszerű, megállapítására lefolylaloll per után új per a kötelesrész valorizálására. A kötelesrés% átéilékelésének alapja. A kötelesrész iránt indított előző pernek tárgya ugyanis a kötelesrésznek számszerű megítélése volt. Ennek a pernek a tárgya pedig az előző perben számszerűleg békebeli koronákban meghatározott kötelesrésznek a pénzünk időközben történt értékcsökkenéséhez mért felértékelése (valorizálása). Az előző perben a felperes- a kötelesrész összegének felértékelése iránt igényt nem is támasztott s így a jelen per tárgyát tevő felértékelés iránti igény felett az előző perben a bíróság nem döntött s nem is dönthetett. A jelen perben tehát nem lehet szó egy már valamely korábban lefolytatott perben eldöntött jog ismételt érvényesítéséről s így semmi akadálya sincsen annak, hogy a felperesnek a kötelesrész átértékelése iránt a jelen perben támasztott