Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

D? OPPLER EMIL hatjuk, hogy mindössze a «béke» nemzetközi jogának pár vitára és jégyfcék váltásokra ugyan sokat adó, de nagyon is találomra előszedett tételéről van csak jóformán szó. A <• háború* jogának és a semlegességi állapot megannyi valóban nehéz és megoldatlan problémájáról azonban szó sem esik; megvitatásukat szokásukhoz híven «későbbi időpontra* halasztották. A ném\eikö~i magánjog újra szabályozandó pontjairól Brierby és Visscher előadóknak ugyancsak egy újabb ülésszakban kell előzetes elaborátumukat javaslattételképpen előterjeszteni. Az eddig kitűzött pontok közül bennünket legfőképpen az első tétel érdekel, mely az állampolgárságot szabályozó rendelkezések ellentétes követeléseiből származó bajok megszüntetésére vonatkozik. A Felvidék magyarságának ezreit fosztották meg állampolgári jogaitól, mert a ^kisebbségi szerződések» és a trianoni békeszerződés idevonatkozó szakaszai ('magyarázatokra* adtak alkalmat; a felvidéki magyar szervezeteknek egy petíciója éppen a cseh «törvénymagyarázata-ból fakadó sérelmeknek és jogfosztásoknak ügyében ott fekszik ma is a Nemzetek Szövetsége Tanácsa előtt és igazunk tudatában így mi csak örülhetünk, ha azt a problémát nemzetközi tekintélyű jogtudósok végre is döntésre viszik. Igaz ugyan, hogy a tervezet említett kitétele : «sans se heurter á des obstacles d'ordre politiques», nagyon is lehűtheti bizakodásunkat. Az annyira sajnálatos «franküggyel» kapcsolatban az/iés kJ pontok alatt felvetett kérdésekre adandó válaszokra lesz még érdekes felfigyelnünk, mert ma még nem tartunk ott, hogy a politika bele ne szólhatna a nemzetközi jog kodifikálásába. Az idén január 12 — 29-ike között Genfben megtartott második ülésezése alkalmából a bizottságnak pedig még a következő problémák kodifikálásának szükségességét tették vizsgálat tárgyává: Bírósági okiratok közlése büntetőügyekben ; vizsgáló bizottságok kiküldése. A nem nyereségszerzésért (hierativ) alapított nemzetközi magánegyesülések (association) és a nemzetközi magánalapítványok (fondation) jogi helyzete. Törvényösszeütközések a lakóhelyre (domicile) vonatkozólag. A konzulok jogi helyzete és hatásköre. A ((legnagyobb kedvezmény» záradékának végrehajtása. A diplomáciai tisztviselők sorolása. A bíróságok illetékessége idegen államokkal szemben. Külföldi kereskedelmi társaságok jogi személyként való elismerése. A kereskedelmi társaságok nemzetisége. Törvényösszeütközések áruk eladását illetőleg. Mindezen tételekre vonatkozólag a kormányokon kívül még a következő jogtudományi intézményeknek véleményét fogják kikérni: International Law Association, Institut de droit international, Société de législation comparée, Institut ibérique de droit comparé, American Institut of international Law, Union juridique internationale, American Society of international Law, Comité maritime international. AZ UTÓDÁLLAMOK ÜGYVÉDEINEK KONFERENCIÁJA. írta : Dr. OPPLER EMIL. Október hó 30-ára összehivatott Bécsbe az utódállamok ügyvédeinek konferenciája a célból, hogy tanácskozzék és határozzon a következő kérdésekben: J. Polgári jogsegély az utódállamok között. 2. Határszéli telekkönyvi forgalom. 3. Az okiratok szabad forgalma, illetve a felülhitelesítés egyszerűsítése. 4. A kettős adózás és kettős illetékezés ez utódálla-