Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

AZ UTÓDÁLLAMOK ÜGYVÉDEINEK KONFERENCIÁJA. 457 mokban. $. A külföldi ügyvédi helyettesítések ügye. 6. Az állandó ügyvédi konferencia szervezete. Általános már az összes utódállamokban az a törekvés, hogy a gazdasági együttműködésnek megszakított fonala újraszövessék. Hogy az érintkezés, amely elé 1919 óta egyes államok mesterséges akadályokat, valóságos torlaszokat emeltek, ismét megkönnyítessék. A kiengesztelődésnek, a gyakorlati életnek ez a szelleme vezetett eme összejövetel egybehívásához és nyilatkozott meg tanácskozásain, határozatain. A hívó szónak szép számmal tettek eleget az osztrák, a magyar és csehszlovák ügyvédek. A konferencián különben a magyar ügyvédség dominált, úgy számbelileg, mint a teljesített munka fajsúlyánál fogva. Dr. Nyúlásai János, a magyar ügyvédszövetség nemzetközi bizottságának elnöke nagy érdemet szerzett azzal, hogy ez év augusztusában az utódállamok ügyvédsége állandó konferenciájának eszméjét felvetette, azóta nagy energiával vezette a most lezajlott összejövetel előkészítését és főleg ama ténykedésével, hogy a magyar delegáció hat tagja által az összes kérdésekre nézve egy-egy írásbeli indokolt javaslatot készíttetett elő Ennek köszönhető, hogy a konferencia kellőkép megalapozva volt és annak tárgyalásain a magyar jogászi szempont állott előtérben. A tárgyalások két napon át folytak. A polgári jogsegély kérdésében e sorok írója töltötte be az előadói tisztet. Referátuma mindenekelőtt ismertette az összes utódállamokban jelenleg fennálló jogi helyzetet. Az a javaslata, hogy a kézbesítési, perfelszerelési és bizonyításfelvételi jogsegély tárgyában az összes utódállamok között létesítendő a közvetlen kölcsönös és teljes jogsegély, tulajdonképpen nem is adott vitára alkalmat, mert általában és kivétel nélkül, mint mielőbb elérendő cél jelöltetett meg, épúgy, mint a felülhitelesítési kényszer mellőzése. Valóban ideje már, hogy megváltozzék, legalább is szimpla kézbesítési és perfelszerelési cselekményeknél a diplomáciai útnak metódusa, amely igazán lehetetlen és oktalan nehézségeket és költségeket okoz a feleknek. Nemkülönben a státusperekben becsatolandó anyakönyvi kivonatok sokszoros felülhitelesítése. Megjegyzem, hogy a felülhiielcsiiések kérdését dr. Gisskan Jakab részletesen referálta. Nézeteltérés volt abban a kérdésben, hogy ez belső rendeleti, avagy szerződéses, törvényes úton történjék-e r Módosított szövegezésem mindkét kívánalommal számol. A végrehajtási jogsegély kérdése már nem ilyen egyszerű. Ausztriának megvan a viszonosságon alapuló teljes jogsegély-szerződése Románia kivételével az összes utódállamokkal; Csehszlovákiának ugyancsak, kivéve Magyarországot. E kérdés tehát reánk nézve a legfontosabb. A magyar delegáció azonban nem állhatott e kérdésben is egyszerűen a viszonosságon alapuló teljes jogsegély álláspontjára, amint ezt az egyik szlovák delegátus dr. Szegő - - javasolta, aki ezt pláne rendeleti úton óhajtotta keresztül vinni. Csehszlovákiával szemben Magyarország adós állam és az ellen is sok aggály szól, hogy minden román, jugoszláv és lengyel bírói ítélet nálunk egyszerűen végrehajtható legyen. A magyar előadmány tulajdonképpen csak a választott bírósági és végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratok részére kívánta a viszonosságon alapuló végrehajthatóságot az összes utódállamokban. Ez az álláspont a szerződéses, a kikötéses, az alávetésen alapuló illetékesség elvén áll. amely nem sérti az állami igazságügyi felségjogot és a magyar gazdasági, állami és ügyvédi érdekeknek megfelel.