Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

» A NÉPSZÖVETSÉG A NEMZETKÖZI JOG KODIFIKÁLÁSÁÉRT. 4$} határoz, szubjektív jogokat nem deklarál. Másfelől tagadhatatlan a juriszdikcionális elem jelenléte is : a döntés alapja az alkotmány, az érvényesség (hatályosság) kérdésében való döntés tulajdonképpen az alkotmánynak, mint a törvény felett álló jogszabálynak alkalmazása. így jön létre az a sajátságos alakzat, mely ítélet is, törvény is ; mint a fentemlített német törvénytervezet 6. §-a kifejezi: törvényerejű ítélet.1 Az intézmény kétlakisága az alkalmazásban bosszulja meg magát. Amennyire szükséges egymás fölé rendelt jogszabályok esetén a konkrét esetben annak eldöntése, hogy az alárendelt jogszabály a magasabb mellett figyelembe vehető-e, olyannyira képtelen dolog logikai szempontból az alárendelt jogszabály általános érvényességének vagy érvénytelenségének kijelentése azon az alapon, hogy az ellentétes a magasabb jogszabállyal. Az ellentét kérdése az esetek legnagyobb részében csak in concreto dönthető el. A jogszabályok összeütközésének, halmazatának legtöbb esete nem azáltal áll elő, hogy az illető szabályok elvileg ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak, hanem azáltal, hogy bizonyos a valóságban felmerülő esetek több jogszabálynak a tényálladékát is betöltik.2 Ennélfogva igen gyakran elő fog fordulni, hogy valamely törvény a maga általános, elvileg formulázott alakjában nem lesz ellentétes az alkotmánnyal, s mégis az esetek jórészében ennek a törvénynek az alapján a bíróságok kénytelenek lesznek nyilván az alkotmányba ütköző ítéleteket hozni. A NÉPSZÖVETSÉG A NEMZETKÖZI JOG KODIFIKÁLÁSÁÉRT, írta : Dr. NAGY IVÁN. 1924 szeptember 12-én a svéd delegáció kezdeményezésére a Nemzetek Szövetsége V. közgyűlése a következő határozatot hozta : «A Közgyűlés kéri a Tanácsot, hogy hívjon össze egy szakértőkből álló bizottságot, amely azonban necsak tagjai személyében összesítse a szükséges feltételeket, hanem egész együttesében biztosítsa a különböző kultúrkörök nagy formáinak és a világ minden főbb jogi rendszerének kép1 Az irodalom részben törvényhozási, részben igazságszolgáltatási ténykedésnek tekinti a törvények feletti bíráskodást. Anschüt\ szerint (Kommentár zur Reichsverfassung, 5—4. kiad. 70. old.) az törvényerejű hiteles törvénymagyarázat, Lassar szerint (Archiv für öffentliches Recht, 40. köt. 110. old.) ualaki és anyagi törvényerővel felruházott, bírói határozat alakjában megjelenő állami akaratnyilvánítás)!. Stem és Goldsmidt (Grundriss des Zivilprozessrechtes, Tiibingen 1921. 191. old. ill. Der Prozess als Rechtslage, Berlin 192^. 158. old.) a törvény különös faját (lex speciális) látják benne. Idézi Bötlicher (Leipziger Zeitschrift, 1926. szeptember 1.), ki azon az alapon, hogy az ily ítélet jogot deklarál, annak hozatalát bírói funkciónak minősíti. 2 így a konzumptív és az eszmei halmazatok eseteibeu. L. idevonatkozólag : Friedrich Lent: Die Gesetzeskonkurrenz im bürgerlichen Recht und Zivilprozess, Leipzig, 1912. (j., 4-, i?- §§•)