Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - Bíráskodás a törvények felett

4^ BÍRÁSKODÁS A TÖRVÉNYEK FELETT. A Supreme Courtnak ez a joga azonban a dolog természeténél fogva csak. már meghozott törvényekre vonatkozik s nem veszi elejét azoknak a vitáknak és küzdelmeknek, melyek a törvények alkotását csaknem minden olyan alkalommal, midőn a törvényhozás figyelme a társadalmi élet új viszonyai felé irányul, megelőzi. Azok, kik a konkrét esetben a törvényi szabályozást ellenzik, érveiket az alkotmányszerűtlenség bizonyítására már a törvény meghozatala előtt felsorakoztatják, utalva arra, hogy céltalan a törvény megalkotása, ha azt a bíróság úgyis érvényteleníteni fogja. A harc ma az Egyesült Államokban a petróleumipar állami (s\övetségi) szabályozása körül folyik a leghevesebben.* Közeledik az idő, amikor a kiapadhatatlanoknak hitt földgáz- és petróleumforrások nem tudják többé fedezni a szükségletet, sőt van olyan vélemény is, hogy Eszakamerika összes ily forrásai egy évtized leforgása alatt teljesen ki fognak merülni. Ez a helyzet az oka a kőolajtermelés törvényhozási szabályozása iránt megindított mozgalomnak. A mozgalom hívei szerint a források gazdaságos kihasználása csak úgy biztosítható, ha a vállalkozókat szövetségi törvénnyel kényszerítik bizonyos, a termelés intenzivitását fokozó eljárások követésére. Itt merül fel az alkotmányszerüség kérdése. Az érdekelt vállalkozók szerint ugyanis az ily szabályozás ellentétben állana az alkotmánnyal, mely a petróleumkérdést nem jelentette ki szövetségi ügynek, az alkotmány kifejezett rendelkezése nélkül pedig azzal a szövetségi törvényhozás nem foglalkozhatik. A törvényi szabályozás hívei viszont ezzel szemben felhozzák, hogy a petróleum- és földgáztermékek a háborús muníció egyik fő nyersanyagát képezik, minthogy pedig az alkotmány értelmében az Egyesült Államok külvédelméről való gondoskodás szövetségi ügy, a szövetségi kormány köteles ezeknek az anyagoknak a jelenlegi külterjes termelés mellett fenyegető elpocsékolását megakadályozni. Hivatkoznak az alkoholprohibicióra, melyet annak idején teljesen hasonló okfejtés alapján vontak az elnök, majd a kongresszus jogkörébe. (A «nemzeti prohtbiciót» elrendelő törvény megtiltotta a V2%-osnál erősebb szesznek, mint élvezeti cikknek az árusítását, «hogy ezáltal a nemzet emberanyagának értéke növeltessék és a muníció, fegyverek, ruházat gyártása, a hajóépítés és az élelmezésről való gondoskodás eredményesebbé tétessék.») Az amerikai példa mutatja, hogy a törvények feletti bíráskodás intézményesítése sem képes kiküszöbölni azokat a hátrányokat, melyek a törvényhozás rendes gépezete felett álló rendkívüli, alkotmányi törvényhozás létezésével együttjárnak. Amellett az intézmény nem kis önellentmondást rejt magában. A bíró, aki valamely törvény érvényessége vagy általános hatálya kérdésében ítél, voltaképpen jogalkotó funkciót végez, hiszen ítéletének eredménye a tárgyi joghelyzetre hat ki, konkrét tényekről nem * «National Petroleum Newsn, 1926. szeptember 8. szám.