Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 8-9. szám - A méltányosság (equity) szerepe az angol jogban
A MÉLTÁNYOSSÁG (EQUITY) SZEREPE AZ ANGOL JOGBAN. 447 Common Law-al elentétbe jutnia, ha az adott esetben «lelkiismeretlenség» volna ezt érvényesülni hagyni. Snell kitűnő érzékkel ismerteti éppen azokat a határozatokat amelyekből a méltányossági elv gyakorlati érvényesüléséről tiszta képet nyerhetünk. Mint a természet — hangoztatják ezek a valóban bölcs bírák, —az equity sem tesz semmit hiába. Nem fölösleges újítások meghonosítására törekszik a méltányossági megítélés, hanem a jogviszonyoknak igyekszik oly tartalmat adni amely az értelmes ember, a tisztességes «man of business» gondolkodásának megfelel. A jogszabályoknak a különleges helyzet által nem indokolt érdességét tompítani, pl. a véletlen késedelem enyhe megítélését, a véletlen károsító hatásának enyhítését, a méltányosság elsőrendű feladatának tekintik a bírói döntések. Ezekkel az elvekkel szemben azonban külön kategóriáját állítja fel az equity azoknak a jogviszonyoknak, amelyek a feleket a fokozott tisztességre és lelkiismeretességre kötelezik. Ily viszony áll fenn a solicitor és ügyfele, a meghatalmazott és meghatalmazója, a főnök és alkalmazottja között, akik mindenkor abban bíznak és bízhatnak, hogy érdekeik tökéletes, a tisztesség határain belül feltétlen védelemben részesülnek. Ily bizalmiviszony megsértése esetén a méltányosság követelménye, hogy azok az egyébként megbocsátható mulasztások is súlyos következményekkel járjanak, amelyek a bizalomra való érdemetlenség tanujelei. Ezektől az általános elvektől eltekintve az equity egyéb irányban is döntő befolyást gyakorol az angol jog fejlődésére. A Common Law szerint az adós a zálogba adott dolgot menthetetlenül elveszti, ha kötelezettségének bármely csekély részben is elmulasztott eleget tenni. A méltányosság nem ismerheti el igazságosaknak e törvényeket. És a merev jogszabályok — amint a bírák is megállapítják — végre megdőlnek az equity mindjobban hatalmasodó ereje folytán. A Common Law szerint a feleségnek külön vagyona nem lehetett. Hozománya, öröklött és szerzett vagyona csupán a férj vagyonának része volt, amelyet a férj hitelezői mindenkor igénybe vehettek. Ezt a kezdetleges állapotot is az equity elvei szüntették meg, míg azután az új elvek a «Married woman- Act»-ben végleges megerősítést nyertek. Az equity érdeme továbbá, hogy a gyermek (kiskorú) család és vagyonjogi viszonyainak intézésénél (gyermektartás, gyermekek gondozása a szülők különválása esetén) mindenkor a méltányosság elvei az irányadók. A 21-ik évüket be nem töltött egyének «biztonsága és jólléte» érdekében a méltányosság legmesszebbmenő elvei alkalmaztattnak. Ezeket az elveket azután a mult évben életbelépett törvény (The guardianship of childrens Act 1925) mindenben magáévá tette. Különösen is hálás feladat nyílt, a méltányossági jogelveket alkalmazó és továbbfejlesztő bíróságok számára a tévedés és csalás szerepének elbírálásával kapcsolatban. A tévedés, midőn mmind did not go with ihc pen» (az ész nem jár együtt a tollal; megítélésénél a bíróságok már réges 29*
