Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A méltányosság (equity) szerepe az angol jogban

448 A MÉLTÁNYOSSÁG (EQUITY) SZEREPE AZ ANGOL JOGBAN. régen túl tették magukat a ténybeli és jogi tévedés disztinkcióján. Ami az újabb középeurópai büntetőtörvény tervezetekben most, mint vívmány és felfedezés szerepel, a tévedés relavanciájának a fenti meggyökeresedett megkülönböztetéstől való függetlenítése, az — mint a Snell által közölt, bírói határozatok bizonyítják — az angol jogban régi, közismert megállapítás. Helyesen mutat reá a szerző arra, hogy mily felületes a tévedésnek a jogi és a ténybeli tévedés szempontjából való bifurkációja. A jogi tévedés is legtöbbször bizonyos viszonyok, tények félreismeréséből indul ki, míg a ténybeli tévedés alapja ugyancsak nemritkán egyes jogi cselekmények természetének téves megítélése. Utóbbira példa a jogérvényes házasság feltételeiben való járatlanság s ennek alapján az érvénytelen házasságot kötött egyénnek törvényes házasságban élőként való kezelése. Bölcsen utalnak a közölt határozatok arra is, hogy a tévedés jelentőségének megítélésénél különös súllyal kell figyelembe venni a szemben álló felek személyét is és nem csupán azért, mert a magasabb műveltséggel rendelkező egyén nehezebben esik tévedésbe, hanem azért is, mert a magasabb társadalmi pozíció fokozottan előkelő magatartására az elhatározásokért szélesebbkörű felelősségvállalásra is kötelez. Perrendi szempontból említésreméltó azaz elv, mely szerint tévedés vitatása esetén a teljesítést kívánó félt terheli annak beigazolása, hogy az ellenfél akarata a szerződés megkötésekor megegyezett az övével. Noha a közölt határozatok bizonyságot tesznek arról, hogy az equity elveit alkalmazó bíróságok a csalás fogalmát minden izében megvizsgálták, nem találunk határozatot, amely e fontos fogalmat meghatározná. Szerző értékes fejtegetései során alapos okát adja e jelenségnek is. «A csalás lehetőségei határtalanok ; s ha a bíróság megállapítaná azokat a határokat és feltételeket, amelyek mellett a csalásnak szerződésbontó hatást tulajdonít, a joggyakorlatot megbénítaná és kitenné annak, hogy csakhamar kijátszhassák a bíróságot új, a kimeríthetlen emberi találékonyság által felszínre hozott módszerekkel». A cselekmények természetének megítélése szempontjából itt is a becsületes, józan embertől elvárható magatartás az irányadó. Nem lényeges tehát az sem, vájjon megtévesztettnek alkalma volt-e meggyőződnie még idejében megtévesztettetéséről. Kivételesen szigorú megítélésben részesül a csalás egyes speciális szerződéseknél. «Contractus uberrimae fidei» amelyeknél csupán az egyik félnek van tudomása a szerződés szempontjából alapvető fontosságú körülményekről s'így kötelessége ezeket a másik féllel önként közölni. Ilyenek a biztosítási, kezességvállaló és családjogi szerződések. Ezeknél tehát nem alkalmazható az általános elv, hogy a felek egyike sem kötelezhető minden lényeges körülmény ismertetésére, csupán a félrevezetésre irányuló elhallgatástól kell tartózkodnia. E vázlatos ismertetés keretén béliül, természetesen nem kísérelhetem meg, hogy az equity intézményének évszázados fejlődését e fejlődés nagyszerű gyümölcseit csak valamennyire is behatóan vázoljam. Az érdeklődők