Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A méltányosság (equity) szerepe az angol jogban

44Ó DE AUER GYÖRGY vény segélyt nyújtson érvényrejutásához a Common Law és az utóbbi elveit alkalmazó bíróságok (Common Law Courts) figyelembe nem vehettek. Minden kulturális szempontból haladónak mondható társadalomban a sociális szükségletek és a társadalmi felfogás sok tekintetben megelőzik a törvényhozó rendelkezéseit. Az életnek a tételes jogtól való eme eltávolodását hidalják át a törvényes fikciók, a méltányosság elvének érvényesítése és a törvényhozási reformok. Az equity, amint ezt a nagy angol jogászok kiemelik a tételes jog vérkeringésébe kapcsolódó, annak hiányait pótoló szerves, élő test; parancsait szentesíti a benne rejlő, legmagasabb igazságossági elv. E minőségében az equity elsősorban is kiegészíti a Common Law-t; az előre nem látott életviszonyok megítélését lehetővé teszi a jogszabály és a közfelfogás ellentétbe jutása nélkül. Az equity a jog érvényesítéséhez új eszközöket nyújt. A Common Law ugyanis bármely jogsértés esetén csupán kártérítési kötelezettséget állapít meg. Csupán az equity elveit alkalmazó bíróságoknak van módjukban a jogsérelem orvoslásának egyéb lehetőségeit előszabni. (Teljesítés, visszalépés stb). Ugyancsak a jogelveket alkalmazó bíróságok azok, amelyek perenkívül álló személyeknek is jogot nyújthatnak, hogy a jogvitába érdekeik megóvása végett beavatkozhassanak. Az equity elveit eredetileg csupán a kancellári bíróságok alkalmazhatták és e bíróságok judikaturája fejlesztette a bíráskodást oly magas színvonalra, hogy az inaugurált jogelveket országszerte legnagyobb tiszteletben tartották. E döntések jelentőségét jellemzi, hogy Nottingham elrendeli ezeknek összegyűjtését és publikálását, ami 1673-ban meg is történik. E gyűjtemény a méltányossági jognak alapépítménye. Ezeket az elveket alkalmazták a Chancery Courtok, míg az 1873. évi Judicature Act ez elveknek általános tehát nem csupán e külön bíróságok által való — alkalmazását elrendelte, csupán azt határozva meg, hogy azokban az ügyekben, amelyekben az equity elvei nyertek alkalmazást, a felülvizsgálat a Chancery division hatáskörébe tartozzék. Ily ügyek különösen az ingatlanok eladása, kezelése, bérbeadása, társtulajdonosi viszony, kiskorúak, elmebetegek ingatlanainak kezelése körül felmerülő peres és perenkívüli eljárások. Ez ügyeknek elbírálását elemezve Saell 12 főelvét sorolja fel az equitynek. A legfontosabbak és legjellegzetesebbek ezek közül a következők : Az equity nem tűrhet jogsérelmet anélkül, hogy arra orvoslást keressen. Aki más részéről méltányosságra tart igényt nem teheti túl magát, sem a méltányosság követelményein. Ez utóbbiak mindig a lényeget és sohasem a formát tekintik irányadónak. Az equity mindenkinél azt tételezi fel, hogy kötelezettségeinek eleget óhajt tenni. Aki méltányosságot kíván, annak «tiszta kézzel» kell előállania. (Erőszak, megtévesztése kizárja az igényt.) Írott jogszabályban foglalt igény megelőzi az equityre alapított jogot; két különböző méltányosságra alapított igény esetén a korábbié az elsőbbség. Elv továbbá még az is, hogy a méltányosság jogának csupán csak akkor szabad a