Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - Az Orosz Tanácsköztársaságban történt házasságkötések

AZ OROSZ TANÁCSKÖZTÁRSASÁGBAN TÖRTÉNT STB. 44' A vita itt azután a körül támad, vájjon a bresti béke az időközi diplomáciai szakítás és a versaillesi béke által érintelett-e hatályában. Van oly nézet is, amely szerint a bresti békében megtörtént ugyan, bár csak a de facto elismerés, de a diplomáciai viszony időközi megszakítása által ennek hatálya megszűnt. Mások úgy vélekednek, hogyha esetleg megtörtént is Brestben a de jure elismerés, ezt megszüntette Versailles. Ismét mások végül megállapítják azt, hogy a bresti szerződésben Németország de jure elismerte Szovjet-Oroszországot s ezt sem az azt követő időközi diplomáciai szakítás, sem Versailles nem érintette. Ez utóbbi álláspont a békeszerződés i 16. és 292. §-ainak magyarázásán alapszik, amennyiben felhívott helyeken nem a bresti szerződés megsemmisítéséről, hanem megszűnéséről — felbontásáról — van szó.1 Mint már említettük, Rapallo óta már nem vitás a kérdés. A helyes nemzetközi magánjogi álláspont szerint azonban nem is lehetett vitás és nem is lehet vitás. Németországban a Szovjet-Oroszországban kötött házasság érvényét igyekeznek támadni az E. G. B. 30 Art. alapján. E §-ban foglaltatik az ú. n. közrendi fenntartás, közrendi záradék (Vorbehaltsklausel, clause d'ordre public, public orden. A nemzetközi magánjog egyik nagy klasszikusa, Bar szerint az idegen állam joga olyan fa, amelynek törzsét nem érinthetjük, csak azon ágait, hajtásait, amelyek átnyúlnak a mi területünkre. Az idegen jogot alkalmazzuk, ha előírja alkalmazását egy hazai kijelölő szabály. De ennek az alkalmazásnak vannak kritériumai és ezeket szabja meg a fenntartási záradék. A doktrína Savignytől kezdve iparkodott megvonni az alkalmazhatóság korlátait. Ezt teszi a német tételes törvény is a 30. Art.-ban. Ezt a kritériumot azonban nem a külföldi törvény tartalmával, hanem alkalmazhatóságával szemben támasztja. Az a kérdés tehát, hogy az orosz házassági törvény alkalmazása nem ütközik-e be a jó erkölcsökbe, vagy valamely német törvény céljába ? E^t azonban csak úgy lehet megítélni, ha az orosz törvény összes paragrafusait alkalmazásuk esetén külön-külön vizsgálat alá fogjuk. Altalánosságban ezt nem lehet eldönteni. Naubecker igen helyesen jegyzi meg, hogy igen furcsa eredményre vezetne, ha pl. — s ez a mi esetünk is — a német bíró kimondaná, hogy az orosz polgári kötés alkalmazása a német BGB céljába 1 L'annulation semmisnek fordították vertragé zu Versailles = the abrogation = . ugyanezt a kifejezést, és Friedlánder : Das Aufhebung és nem Nichtigkeit . (V. ö. Zitelmann : Russland im sowjetrussische Eherecht.) . Nálunk Friedens-