Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - Az Orosz Tanácsköztársaságban történt házasságkötések

442 AZ OROSZ TANÁCSKÖZTÁRSASÁGBAN TÖRTÉNT STB. ütkö-ik, ameíf tudvalevőleg a\ ijiy. §-ában ugyancsak a polgári kötést teszi kötelezővé. Altalánosságban tehát nem dönthető el a kérdés, hanem mindig esetenként. Minket kérdésünk szempontjából csakis az alaki kellékekre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága érdekel. Vizsgáljuk tehát még röviden azt, vájjon a magyar törvény szelleme és a jó erkölcsök nevében vétót lehet-e emelni az orosz szovjet házasságkötés alaki kellékeinek alkalmazása ellen. Fenntartási záradékot ugyan a H.T. 113. §-a nem tartalmaz, mégis a jogszokás alapján a fenti fenntartási záradék megvan a magyar nemzetközi magánjogban is. a) Ha összehasonlítjuk az orosz házassági törvénynek azon szakaszait (152—59. §§ fentebb röviden ismertetve) a magyar házassági törvény III. fejezetével, vagy akár a BGB 1317. és következő ^-aival, Schw. Zgb. 1 16. és köv. §-ai, a svéd házassági törvény 4. f. 8. £-a, a Csehszlovák házassági törvény 8—10. §-aival, megállapíthatjuk, hogy az orosz házassági törvény nagyjában és egészében a házasságkötés alaki kellékeit nemcsak a többi nyugati országok polgári házasságkötési szabályaival, hanem a magyar házassági törvény alakszerűségeivel egyezően állapítja meg. A kötelező polgári házasság ebén felépülő magyar házassági törvény szellemével és céljával a~ orosz alaki szabályok alkalmazása nem ellenkezik. b) De nem lehet meglelni c;en szabályok alkalmazásának a jó erkölcsökbe ütköző voltát sem. Viszont kérdéses az, hogy nem ütközik-e a jó erkölcsökbe, ha azokkal szemben, akik annakidején abban a hitben és tudatban létesítettek kötést, hogy az házasság — megtagadjuk a kötésük házasságként való létezését és segítséget nyújtunk az idevetődött teljesen védtelen orosz nővel szemben azoknak a fiatal uraknak, akik az «anderes Stádtchen, anderes Mádchem elve alapján a kolonctól immár szabadulni akarnak. Elvégre a jogszabályok alkalmazásánál nem utolsó szempont az sem, hogy az egyes jogcselekményekhez az a jogi hatás fűződjék, amit a felek azzal a kötés idejekor felismerhetően, komoly szándékuk szerint elérni akartak. A magyar judikaturát a házassági köteléki és házassági vagyonjog terén mindig a nő védelme jellemezte. Kívánatosnak tartom, hogy a magyar judikatura maradjon hű régi hagyományaihoz.