Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - Az Orosz Tanácsköztársaságban történt házasságkötések

Hü' ZOLTÁN JÓZSEF regisztráltatott, a törvény értelmében a házasfelek között nem szül jogokat és nem létesít kötelezettségeket. Maga a kötés az anyakönyvi hivatal arra külön kijelölt helyiségében történik előre megállapított napokon és órákban (53., 54., 57. §§). Az anyakönyvi hivatal részéről jelen kell lenni a hivatal vezetőjének vagy helyettesének és a bevezetést eszközlő titkárnak vagy segédtitkárnak (55. §). A házasságkötés bejelentése szóval vagy írásban történik a tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvi hivatalban (58. §). A bejelentés alkalmával csatolni kell (59. §) a házasfelek személyazonosságát tanúsító bizonyítványt, nyilatkozatot, hogy szabad elhatározásukból kötik a házasságot és hogy házassági akadályok nem forognak fenn. A házassági akadályok: aj fejletlen kor (férfi 18, nő 16 éves); b) elmebetegség; cj impedimentum ligaminis; d) vérrokonság (fel és lemenő ágbeli testvérek, féltestvérek; házasságon kívüliek között is); c) akarategyezés hiánya (66—69. §§). A házasságkötés akként történik, hogy amennyiben a házasságkötés bevezetésének megtagadására kellő ok nem forog fenn, az eljáró tisztviselő a házasságkötést az arra azolgáló könyvbe bevezeti, a bevezetett szöveget a házasulóknak felolvassa és a házasságukat a törvény értelmében megkötöttnek nyilvánítja, miről kívánságra bizonyítványt is kiállít (60—61. §§). A házasság az anyakönyvbe bevezetés időpontjának (más fordító Friedlánder szerint ('pillanatától kezdve») megkötöttnek tekintetik (62. §). Nem Oroszország iránti udvariasságból kell e szabályokra tekintettel lenni. De nem is azért, mert Oroszország hasonló esetekben is így cselekszik (1923 július 6-án kiadott rendelet)1 a Magyarországon kötött házasság esetén, hanem azért, mert a magyar törvény rationabilitásból így rendelkezik s midőn a szovjet-orosz jogot alkalmazz^ a magyar bíró, nem a bolseviki jognak engedelmeskedik, hanem az 1894 : XXXI. tc. IIJ. §-a értelmében jár el. Figyelmet érdemel idevágólag a H. T. 113. § indokolásából 2 a következő : «A házasságkötés módozatai minden állam jogrendjének oly lényeges alkatelemeit képezik, hogy azokhoz mindenki, aki az illető államban házasságra lép, feltétlenül alkalmazkodni köteles*. A magyar nemzetközi magánjog szabályai értelmében — a fentiekből levonható racionális következtetés alapján — valamely állam elismerése nem lehet előfeltétele annak, hogy jogszabályai alkalmaztassanak. Magyar tételes törvény ilyent nem rendel. Idevágólag — alaptörvényeink értelmében — bíró által alkalmazható miniszteri rendelet ki nem bocsátható. De ex responsis pridentium sem lehet ily előfeltételre következtetni. De vegyük a házassági törvényünk szelleméti H. T. 30. § 1. bek. Polgári tisztviselő előtt kötöttnek tekintendő a házasság, ha azt, aki előtt kötötték, a közhiedelem polgári tisztviselőnek tartotta, kivéve, ha az ellenkezőt mind a két fél tudta. H. T. 42. §. Az 1 Freund idézett munkája, 69. 1. 7 Grosschmied : Házasságjogi Törvény, II.