Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - Az Orosz Tanácsköztársaságban történt házasságkötések

AZ OROSZ TANÁCSKÖZTÁRSASÁGBAN TÖRTÉNT STB. 437 forognak fenn ugyanis a válaszfalak, tehát nem nemietek köpött, miért is nem «nem^eU-közi Nem a «comitas gentium», a nemzetközi udvariasság az indítóoka annak, hogy «civitas alterius civitatis leges apud se valere patitur», hanem az anyagi igazságnak olyatén sugalma, amely a maga végső forrását a jogviszonyok természetében bírja. S ezért az idegen magánjognak belföldi bíró által való alkalmazása közönségen nincs és nem is lehet az ú. n. viszonosság előfeltételéhez kötve. /// nem a külállammal szemben teszünk koncessziót, hanem az igazságnak a saját belső, a jogviszonyok természetéből folyó és fakadó követelményét követjük. Ahol a reciprocitást megkövetelik, az nem is tulajdonképpeni nemzetközi magánjog, hanem nemzetközi közjog, pl. az idegen ingatlanszerzési, az idegen államkincstár caducitási joga, az idegen öröklési képessége; a Pp. 414. § PpÉt. 33. §, Pp. 124. § köv. §§. Itt a nemzetek közötti kölcsönös koncesszió dominálván, nem nemzetközi magánjogról, hanem a nemzetközi közjog kiágazásairól van szó. Kettőt emel ki Grosschmied: a) a nemzetközi magánjogi szabály mindig rationabilitási szabály; b) mikor a bíró az idegen jogot alkalmazza, ez belföldi (kijelölő) jogszabályon alapulván, tulajdonképpen csak a saját jogát alkalmazza• Kétség esetén tehát a belföldi kútfőt úgy kell magyarázni, hogy annak azonos az akarata, mint annak a külföldi jogszabálynak, amelynek alkalmazását előírja. Mindezek pedig a H. T. 113. $-ára vonatkoztatva a következőket jelentik: A magyar törvény megparancsolja a magyar bírónak, hogy ha példának okáért Szovjet-Oroszországban 191J december 20. után kötött házasság kerül elé, akkor a házasságkötés alaki kellékei tekintetében azt vizsgálja, hogy a SzovjetOroszországban 1917 december 20-át követő időben tényleg fennálló jogszabályoknak megfelelnek-e? Oroszországban1 1917 decemberében a házasság és anyakönyvezésre vonatkozólag két dekrétum jelent meg. Ezek helyébe 1918 szeptember havában az úgynevezett ((Törvénykönyv a személyi állapot, házasság, családi és gyámi jogról» lépett. A házassági kódex 52. §-a — teljesen egyezően az előbbi dekrétummal —• kimondja, hogy Oroszországban 1917 december 20. óta csak a polgári házasság, amely az anyakönyvi hivatalban a törvényben előírt módon regisztráltatott, bír joghatállyal. Az 1917 december 20. előtti egyházi kötések, amennyiben az azelőtti jogszabályoknak megfelelően köttettek, a regisztrált házasságokkal egyenlő hatályúaknak tekintetnek, míg az 1917 december 20. óta történt egyházi kötés, ha nem 1 Freund : Das Zivilrecht Sovjet-Russlands. Berlin, 1024. Maklezow : Das Recht Sowjet-Russlands. Tiibingen, 1025. Friedlánder : Das sowjetrussische Eherecht. (Zeitschrift für vergl. Rechtswissenschaft. I921;. \ \\.)