Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - Az Orosz Tanácsköztársaságban történt házasságkötések

436 Df ZOLTÁN JÓZSEF állásokra, amelyek nemzetközi vonatkozásba jutottak, mely jogszabályok alkalmazandók. Minden magánjogi rendszernek kell gondoskodnia ugyanis egy modus vivendiről oly esetekre, midőn összeütközésbe kerülnek különböző nemzetek (területek, állampolgárok) magánjogi viszonyait rendező jogszabályok. Tehát itt bizonyos kijelölő, más jogszabályokra utaló jogszabályokról van szó, amelyek a magánjogi jogrendszer legkülönbözőbb helyein találhatók meg és ezeknek csak tudományos, rendszertani összefoglalása az illető nemzet nemzetközi magánjoga. Megállapítható tehát, hogy a nemzetközi magánjogi vonatkozásban mindig: , a) magánjogi kérdések eldöntéséről van szó; b) oly magánjogi kérdések eldöntéséről, amelyek nemzetközi vonatkozásba jutottak, tehát a nemzetközi kitétel erre vonatkozik és nem arra, hogy e jog nemietek köpött rendez jogviszonyokat;1 c) a rendezést tartalmazó szabályok csak a% alkalmazandó jog kijelölésére (Anwendungsnormen, Kollisionsnormen) szolgálnak s nem magát az alkalmazandó jogot (Materielles-Recht)2 tartalmazzák ; d) a magyar jog részét képezik ezek a kijelölő jogszabályok, amelyek a jogrendszer legkülönbözőbb részein találhatók.3 Ez jelenti azt, hogy egy jogszabály magyar nemzetközi magánjogi jogszabály. Felvethető tehát az is, hogy itt tulajdonképpen nem is nemzetközi jogról van szó. Ez áll annyiban, hogy nem nemzetközi közjogról (Völkerrecht), ahol nemzetek (államok) állanak egymással szemben, mint jogalanyok. A nemzetközi jog, a nemzetközi közjog, «egy saját tengelyén és külön kútfői rendszerén kikerekített egész áll fölötte és parancsol nemzeteknek és politikai testeknek».4 A nemzetközi közjog magát a materiális jogot adja. Ezzel szemben a magyar nemzetközi magánjogi szabály, mint fentebb láttuk, csak utal, közvetít. Grosschmied 5 elvetendőnek is tartja a nemzetközi magánjogi elnevezést s inkább jogterületközi magánjogot használna. Nem a különböző államok, hanem különböző jogterületek között 1 Itt arról van szó, pl. egy magyar nemes ember meghal Franciaországban, vagy egy magyar nő Olaszországban házasságot köt egy bolgárral; egy spanyol kereskedő egy budapesti ügyvédtói megveszi annak berlini házát stb. 2 Nem tartozik ide a Fremdenrecht sem, mert ez csak a külföldieket belföldön megillető jogok foglalata. > Az a körülmény, hogy az egyes állami jogrendszerbe beillesztendő kijelölő jogszabályokra vonatkozólag célszerűségi szempontból az egyes államok, mint nemzetközi közjogi jogalanyok között megállapodások jönnek létre, nem változtat a fentieken. 1—5 Grosschmied : Jogszabálytan 955. és köv.