Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - Az Orosz Tanácsköztársaságban történt házasságkötések

AZ OROSZ-TAN ÁCS KÖZTÁRSASÁGBAN TÖRTÉNT STB. 43 5 kötött Oroszországban egy orosz növel. Ezen házasság érvénytelenné kimondása iránt tétetett a per folyamatba. A kereset egyrészt arra volt alapítva, hogy a házasság a miatt semmis, mert a házasságot Szovjet-Oroszországban minden kihirdetés és minden Oroszországban azelőtt szükséges feltételek mellőzésével kötötték és mert a Tanácsköztársaság szervei előtt kötött házasság érvénytelen. A Tábla határozata azt jelenti lényegében, hogy a SzovjetOroszországban történt kötés a magyar házassági törvény erejénél fogva nem tekinthető házasságnak. Röviden rekapitulálva a Tábla indokolása: • A Ht. 115. £-a értelmében az alaki kellékek tekintetében a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények az irányadók. Az ítélőtábla szerint e kérdés elbírálásánál nem irányadó, hogy a felek házasságukat Szovjet-Oroszországban az ottan meglevő szabályoknak megfelelően kötötték. A Ht. 113. §-ában foglalt jogszabály ugyanis nemzetközi jogszabály. A nemzetközi jogban pedig az a rendelkezés, hogy az egyik állam a saját polgárával szemben a másik állam jogszabályait alkalmazza csak, az ú. n. elismert, vagyis azoknak az államoknak jogszabályaira találhat alkalmazást, amelyeknek jogszabályait a nemzetközi jogi érintkezésben az államok kölcsönösen elismerni szokták. Minthogy az I. M. értesítése szerint az Orosz-Tanácsköztársaságot a müveit államok és így Magyarország se ismerték el ily államhatalomnak, a Ht. ii;. 5;-ának alkalmazásánál az Orosz-Tanácsköztársaság jogszabályai nem jöhetnek tekintetbe. Ennek következtében a nemzetközi jogi érintkezésben csak azok a szabályok találhatnak alkalmazást, amelyek Oroszországban a Tanácsköztársaság előtt érvényesek és a nemzetközi érintkezésben alkalmazva voltak. Ezek szerint pedig a házasfelek felekezeti joga az irányadó és a házasságot egyházi hatóság előtt kell megkötni. A konkrét esetben tehát mindig az vizsgálandó, vájjon a kötés az egyházi hatóság előtt történt-e. Ha nem, úgy a kötés a Ht. }o. §-a értelmében nem házasság. Figyelemmel volt a Tábla arra is, hogy a Tanácsköztársaság jogszabályai szerint az egyházi kötés jogokat csak akkor ad. ha állami anyakönyvbe bevezettetett. Módjában áll tehát a feleknek a házasságukat az állami anyakönyvi hivatalon kívül az egyházi hatóság előtt is megkötni, a nélkül, hogy ez utóbbi kötéssel a házasságkötést és az ebből származó jogokat veszélyeztették volna. A Ht. 113. § első bekezdése, amelyre itt hivatkozás történt, olykép rendelkezik, hogy: «a házasság érvénye a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint ítélendő meg». A kir. ítélőtábla s-ennt ez nemzetközi jogi s-abály. Szerény véleményem s-ennt a~onban ez magyar nemzetközi magánjogi szabály. Mit jelent ez? A magyar nemzetközi magánjog 1 azon magyar magánjogi szabályok foglalata, amelyek kijelölik, hogy oly magánjogi tény' Helle : Tanulmányok a nemzetközi magánjog köréből. W'ittmann : Nemzetközi magánjog. Zittelmanrv: Internationales Privatrecht. Ferenci: Nemzetközi magánjog.