Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A magyar országgyűlés új felsőháza

* A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS ÚJ FELSŐHÁZA. 423 tott felsőházi tag jusson. A törvényhatóságok ily választottjainak száma a mai képviselői kerületi beosztás alapulvétele mellett hetvenhat lesz; 3. a szervezetek és intézmények 36 választottja, kik közül az Országos Mezőgazdasági Kamara, s a kereskedelmi és iparkamarák együttesen 6—6 tagot, az ügyvédi kamarák együttesen és a mérnöki kamara 2—2 tagot, a közjegyzői kamarák együttesen és a vitézi szervezet 1 — 1 tagot, a Magyar Tudományos Akadémia 3 tagot, a különféle egyetemek és főiskolák 15 tagot, az árú- és értéktőzsde 1 tagot választanak. A választás általában 10 évre szól, de a választottak felerésze öt évenkint megújíttatik, a választhatósághoz a 35-ik életév betöltése szükséges, az örökösjogú családoknak ugyan csak a férfitagjai bírnak választói jogosultsággal, de a választhatóságnak nem kelléke a férfinemhez tartozás. Kinevezés alapján tagjai a felsőháznak azok, akiket az államfő kiválóan érdemes állampolgárok közül a minisztérium felterjesztésére élethossziglan vagy bizonyos feltételek fennforgása esetén a hiányzó tagok pótlása végett felsőházi tagokul kinevez. Az élethossziglan kinevezett felsőházi tagok száma a 40-et meg nem haladhatja. A felsőház tagjainak "száma tehát teljes létszám mellett mintegy 245 lesz, melyből kb. 150 tag választott, mintegy 50 a méltósága és 40 kinevezés alapján nyeri a helyét. A nemzetgyűlési képviselők száma ma 245 s az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XXVI. törvénycikk 12. §-ának alapján az országgyűlési képviselők száma ugyanennyi lesz. így tehát a képviselőházi és felsőházi tagok számának ily aránya mellett elsőrendű alkotmányjogi jelentőséget nyer a két ház viszonyának technikai szabályozása. is. Nevezetesen, ha a két ház nézeteltérései esetén együttes ülésen szavaznának, a képviselőházi többséget az együttes ülésen a felsőház könnyen majorizálhatná. Az új törvény 45. §-a azt mondja: a törvényeknek és gyakorlatnak a főrendiházról és tagjairól szóló oly szabályai, amelyek a jelen törvényben nem szabályozott viszonyokra vonatkoznak, a felsőházra és tagjaira megfelelően irányadók s ehhez hozzáteszi, hogy a két házból alakuló országgyűlésre, az e törvényből folyó eltérésekkel, az országgyűlésre vonatkozó szabályok irányadók. Az országgyűlésre vonatkozó s utóbb a képviselőház házszabályaiban is lefektetve volt, alkotmányos gyakorlat szerint pedig a két ház tagjaiból alakított országos bizottságok, az ú. n. regnicoláris deputáció-k tagjai kétharmadrészben a képviselőház-