Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A magyar országgyűlés új felsőháza

424 Dí TIHANYI LAJOS ból, egyharmadrészben a főrendiházból kerültek ki. S e gyakorlatot az 1885. évi VII. tc. 14. és 27. §-ai is fentartották. Ha ellenben az országgyűlés két háza együttes ülésben való választásra volt hivatva, így a nádor vagy a koronaőrök választásánál, a két ház egybegyűlt tagjai megkülönböztetés nélkül vettek részt a szavazásban s mint a képviselőház házszabályai mondták, az ilyen együttes ülésen a határozatképességhez csupán az volt szükséges, hogy mindegyik házból legalább annyi tag legyen jelen, amennyire az illető ház határozatképességéhez saját házszabályai szerint külön-külön volt szükség s a döntés a közfelkiáltás esetét kivéve, névszerinti szavazással, titkosan, szavazójegyek leadásával és egyszerűen abszolút többséggel történt. Az új törvény 4^. §-ának előbb idézett rendelkezése e gyakorlaton nem kíván változtatni és a 32. §-ban az országos bizottságokra nézve csaknem szórói-szóra megismétli még az i88v évi VII. tc. 27. §-ának vonatkozó szavait is; de nem változtat az együttes ülésen való választások tekintetében követett s fennebb ismertetett gyakorlaton a 48. §-ban sem, mikor új eljárási szabályok statuálása nélkül mondja ki, hogyha az államfői hatalom gyakorlásának végleges rendezése előtt üresedik meg a kormányzói tiszt, ' a kormányzót a magyar állampolgárok közül az országgyűlés két háza titkos szavazással választja. Az ily választás céljára való együttes ülés esetét kivéve, a felsőház nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy a maga akaratát a képviselőházzal szemben feltétlenül érvényesíthesse és jogköre, akaratának a képviselőházéval való összeütközése esetén inkább csak arra képesíti, hogy a képviselőházat újabb megfontolásra s az államfőt a nemzetnek a képviselőház feloszlatása útján való megkérdezésére indítsa. A felsőházról szóló törvény 31. és 47. §-a szerint ugyanis, ha a két ház határozata eltér egymástól, csupán az illető határozatot előkészítő bizottságok kísérlik meg az ellentét kiegyenlítését együttes ülésben, de ezek javaslatát a két ház már külön-külön tárgyalja. S ha az ily eljárás nem vezet eredményre, vagy a felsőház a hozzáküldött törvényjavaslat tárgyában hat hónap, illetve költségvetési természetűnél egy hónap alatt nem határoz, a képviselőház határozatából a felsőház hozzájárulása nélkül is lehet törvény. A törvénykezdeményezés jogát egyébként a 30. § kifejezetten is megadja a felsőháznak azzal a korlátozással, hogy ezzel nem érinti az 1848 : III. tc. 37. §-ának azt a rendelkezését, mely szerint a költségvetés és zárszámadás a képviselőháznál nyújtandó be. S ehhez hozzáteszi, hogy az állami költségvetést