Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Néhány szó a Polgári Törvénykönyv előkészítő munkálatairól

20 NÉHÁNY SZÓ A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV ELŐKÉSZÍTŐ STB. magánjogunk egybefoglalása és eredeti jellegéhez hű továbbfejlesztése legyen. Érdekes jelenség, hogy e tekintetben legkevésbé szorul tartalmi átdolgozásra a kötelmi jogi rész, amelynek szabályai — az írott jognak e téren leginkább érezhető hiányában — az ú. n. bizottsági szöveg közkézen forgása óta annyira felszívódtak joggyakorlatunkba, hogy javarészt már is az élő jog képét tünteti fel. Ami a bizottsági szöveg alakját illeti, a túltengő szakaszhivatkozás nagyon megnehezíti a szöveg olvasását, megértését és ennélfogva használhatóságát is. Ugyanis igen sok szakasz, amikor valamely intézmény analóg alkalmazását kívánja megszabni, ezt az idevágó §-ok egész sorozatának idézésével kívánja elérni, ami az említett hátrányokon felül még azzal a veszélylyel is jár, hogy egyes, még tekintetbe jöhető §-ok idézésének mellőzésével vagy elmulasztásával megszú'kítheti az adott eset helyes elbírálására alkalmas analógia kereteit. E fogyatkozás gyökeres orvoslásának módja az, hogy a szövegből teljesen ki kell küszöbölni a hivatkozások egész rendszerét, vagyis hogy a szöveg tisztán a megállapított rendelkezést tartalmazza. Ennek az elvnek a legkövetkezetesebb keresztülvitele sem zárja ki azonban, hogy ott, ahol egyes, összefüggő vagy egymást érintő rendelkezések könnyebb feltalálása és áttekintése érdekében szükséges, a befejezett szöveg után zárójelben történjék a megfelelő §-ra utalás. A bizottsági szöveg nyelvezete sok helyt túlságosan elvont és idegenszerű, terminológiájában eltér törvényeinknek s joggyakorlatunknak megszokott szóhasználatától; ezért az átdolgozás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kódex nyelvezete a magyar gondolkodásmódot híven követő és közvetlenül kifejező s a megszokott jogi szóhasználattal egyező legyen. Az átdolgozásnak végül ki kell terjeszkednie a bizottsági szöveg valóságos hiányainak pótlására is. A túlzott tömörséggel és a szigorú rendszeri szempontból minden feleslegesnek vélt tétel mellőzésével szemben a kódex élére általános elvi megállapításokat tartalmazó bevezető szabályokat, az egyes jogtételek elé megvilágító, az összefüggő jogszabályok közé pedig kapcsoló rendelkezéseket kell illeszteni. A kódexnek továbbá fel kell ölelnie az annak idején csupán államjogi szempontból mellőzött egyesületi és alapítványi magánjognak szabályozását, valamint a jelzálogjognak a fejlődő gazdasági élet követelményeként a maximal-hypotheka átruház-