Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Jogrend és erkölcsi rend

JOGREND ÉS ERKÖLCSI REND. 27 hatóságával, a jelzálog-adóslevél intézményével stb. való kiegészítését is. Végül vannak egyes újabb kérdések, amelyeket a háború folytán beállott s azóta mintegy állandósult viszonyok vetettek fel s amelyeknek a joggyakorlatban kialakult megoldásai, alkalmasnak látszanak arra, hogy jogrendszerünkben állandó jogtételekként helyet foglaljanak. Az ismertetett szempontok szerint átdolgozva, a kódex oly alakot és tartalmat nyerhet, hogy nemcsak a jogszolgáltatásban való alkalmazása válnék könnyebbé, hanem közelebb jutna ahhoz a kívánatos célhoz, hogy a szorosan vett jogászi közönségen felül a nemzet széles rétegeinek közérthető törvénye legyen. Arra ugyanis, hogy polgári törvénykönyvünk már önmagában, kommentárok nélkül is könnyebben érthető legyen, annál nagyobb szükség van, mert a közel jövőben még nem számíthatunk oly nagyszabású irodalmi tevékenységre, amely a nyugati nemzetek életében a jogszolgáltató szerveket és a jogkereső közönséget egyaránt hathatósan támogatja. * Hogy az ily irányban készülő műre mi sors vár, beiktattatik-e a Corpus Jurisba, avagy egyelőre csak a bírói joggyakorlatnak rendelkezésére bocsátott vezérfonal marad: távolabbi kérdés, aminek elébevágni ma nem volna időszerű. Hiszen még arra is várnunk kell, hogy a polgári törvénykönyv kérdése visszakerüljön az érdeklődésnek a középpontjába, ahonnan az események s a nyomukat követő súlyosabb és égetőbb problémák kiszorították. Az azonban nem lehet kétséges, hogy nemzeti jogintézményeink fejlesztésében tétlenül megállani még válságos időkben sem szabad s ez a meggyőződés az immár egy emberöltő óta folytatott nagy munkának méltó befejezését követeli. JOGREND ÉS ERKÖLCSI REND. Irta: VARGHA FERENC. Az országok életképessége, fennmaradása, fejlődése s virulása függ az ország erejétől: az ország ereje pedig fizikai, gazdasági s erkölcsi képességeinek nagyságától függ. A nagy népességű s nagy katonai erővel rendelkező országnak súlya van a népek koncertjében, mert a nemzetközi érintkezésben akaratát, törekvéseit s céljait nagy fizikai erejével megtudja valósítani.