Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám

22 EK BAUMGARTEN NÁNDOR sok értékes, alapvető munkáját találjuk benne, kiknek nagy része most már deresedő fejjel, egyetemi kathedrákon, bírói széken vagy a gyakorlati adminisztrációban hirdeti — egyike­másika talán el is felejtette — azokat a tanokat, melyeket iljú­ságában magáénak vallott. Messze vezetne, ha mindezekről meg akarnánk emlékezni, de nem hallgathatjuk el halott jeleseink nevét, kiknek munkája évtizedeken át tartalmassá tette folyó­iratunkat. Vavrik Béla már lapunk alapításakor is megigérte hathatós támogatását és azóta haláláig élénk részt vett folyóiratunk szer­kesztésében. Mint Csemegi Károly igaz tisztelője nagy meleg­séggel karolta fel folyóiratunkat, Csemegi eszméjének előharco­sát. Vavrik Bélában a klasszikus műveltségű, tősgyökeres magyar jogász testesült meg. Mindenben az igazságot kereste és egyenes nyílt jelleme nem ismerte a megalkuvást vagy opportunizmust. A legtalálóbban jellemzik azok a gyönyörű szavak, melyeket Szilágyi Dezsőről, síremlékének leleplezése alkalmából elmondott: «Nehéz volna meghatározni, hogy a gondviseléstől pazarul reáhalmozott szellemi és lelki tulajdonai közt melyik volt az, mely a többit felülmulta, mert bármelyike nyilatkozott meg benne, legyőzni egyik sem látszott a másikat. Ha mégis volt lelki tulaj­donai közt, mely a többit felülmulta, az mély és rendíthetetlen jog- és igazságérzete és szeretete volt. Nem az, mely a törvény holt betűihez tapad, hanem mely áthatja az elmét és szívet egyaránt s a nélkül, hogy érezné, arra kényszeríti, hogy az igaz­ságot kövesse, mert máskép cselekedni képtelen». Folyóiratunkban jelentek meg Plós^ Sándornak, Reichard Zsigmondnak, Zsiivay Leónak, Nifqsche Győzőnek cikkei, S^ászy­Schwatj Gusztávnak, ennek a «legszebben író magyar jogtudós­nak»* szellemes értekezései és a Jogi személyről szóló alapvető tanulmánya és Baumgarten Izidornak emlékezetes újévi cikkei, melyekben éles kritikával kísérte bírói gyakorlatunknak és tör­vényhozásunknak legfontosabb eseményeit. A Jogállam a polgári és büntetőjog művelése mellett kez­dettől fogva céljául tűzte ki a közjog és politika problémáinak objektív, tudományos tárgyalását. E törekvésünket támogatva,, írtak értekezéseket folyóiratunknak vezető állású államférfiak, mint gróf Apponyi Albert, Návay Lajos, Wekerle Sándor, Wlas­sics Gyula, politikusaink közül Beksics Gyula, id. Chorin Fe­renc, Enyedy Lukács, Thallóczy Lajos és Rohonyi Gyula, ki haláláig 1911-ig szerkesztő bizottságunknak is tagja volt. * így nevezte el találóan Mag/aiy Géza az Akadémia száz éves jubileuma alkalmá­ból tartott gyönyörű előadásában.

Next

/
Thumbnails
Contents