Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám

22 EK BAUMGARTEN NÁNDOR sok értékes, alapvető munkáját találjuk benne, kiknek nagy része most már deresedő fejjel, egyetemi kathedrákon, bírói széken vagy a gyakorlati adminisztrációban hirdeti — egyikemásika talán el is felejtette — azokat a tanokat, melyeket iljúságában magáénak vallott. Messze vezetne, ha mindezekről meg akarnánk emlékezni, de nem hallgathatjuk el halott jeleseink nevét, kiknek munkája évtizedeken át tartalmassá tette folyóiratunkat. Vavrik Béla már lapunk alapításakor is megigérte hathatós támogatását és azóta haláláig élénk részt vett folyóiratunk szerkesztésében. Mint Csemegi Károly igaz tisztelője nagy melegséggel karolta fel folyóiratunkat, Csemegi eszméjének előharcosát. Vavrik Bélában a klasszikus műveltségű, tősgyökeres magyar jogász testesült meg. Mindenben az igazságot kereste és egyenes nyílt jelleme nem ismerte a megalkuvást vagy opportunizmust. A legtalálóbban jellemzik azok a gyönyörű szavak, melyeket Szilágyi Dezsőről, síremlékének leleplezése alkalmából elmondott: «Nehéz volna meghatározni, hogy a gondviseléstől pazarul reáhalmozott szellemi és lelki tulajdonai közt melyik volt az, mely a többit felülmulta, mert bármelyike nyilatkozott meg benne, legyőzni egyik sem látszott a másikat. Ha mégis volt lelki tulajdonai közt, mely a többit felülmulta, az mély és rendíthetetlen jog- és igazságérzete és szeretete volt. Nem az, mely a törvény holt betűihez tapad, hanem mely áthatja az elmét és szívet egyaránt s a nélkül, hogy érezné, arra kényszeríti, hogy az igazságot kövesse, mert máskép cselekedni képtelen». Folyóiratunkban jelentek meg Plós^ Sándornak, Reichard Zsigmondnak, Zsiivay Leónak, Nifqsche Győzőnek cikkei, S^ászySchwatj Gusztávnak, ennek a «legszebben író magyar jogtudósnak»* szellemes értekezései és a Jogi személyről szóló alapvető tanulmánya és Baumgarten Izidornak emlékezetes újévi cikkei, melyekben éles kritikával kísérte bírói gyakorlatunknak és törvényhozásunknak legfontosabb eseményeit. A Jogállam a polgári és büntetőjog művelése mellett kezdettől fogva céljául tűzte ki a közjog és politika problémáinak objektív, tudományos tárgyalását. E törekvésünket támogatva,, írtak értekezéseket folyóiratunknak vezető állású államférfiak, mint gróf Apponyi Albert, Návay Lajos, Wekerle Sándor, Wlassics Gyula, politikusaink közül Beksics Gyula, id. Chorin Ferenc, Enyedy Lukács, Thallóczy Lajos és Rohonyi Gyula, ki haláláig 1911-ig szerkesztő bizottságunknak is tagja volt. * így nevezte el találóan Mag/aiy Géza az Akadémia száz éves jubileuma alkalmából tartott gyönyörű előadásában.