Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 1-2. szám
VISSZAEMLÉKEZÉS. 23 A külföld jelesei az összes bennünket érdeklő kérdésekről és különösen a készülő törvényalkotásokról becses véleményeket adtak. így Wach Adolf és Klein Ferenc a polgári perrendtartás javaslatáról, Krückmann Pál, Kipp Tivadar, Zittelmann Ernő, Hedemann Justus tanárok, a polgári törvénykönyv tervezetéről, Lothmar Fülöp és Siefart Henrik a sociális biztosítás kiépítéséről és Fromageot Henrik, a francia külügyminiszter jelenlegi jogtanácsosa, a francia jogélet fejlődéséről. De nemcsak e brilliáns értekezések, hanem a mindennapi, állandó, talán hálátlannak látszó rovatok vezetésére, az összes jogi események pontos nyilvántartására és a kontinuitásra is különös súlyt kellett helyeznünk. Irodalmi rovatunkban a szokottnál több kritikát, a külföldi jogélet szemléjében mind több változatosságot és élénkséget, a bírói gyakorlat ismertetésénél pedig azt a rendszert honosítottuk meg, hogy évenkint egy nagyobb, összefoglaló cikkben ismertettük és bíráltuk az elmúlt évben hozott magánjogi, büntetőjogi, kereskedelmijogi, pénzügyi érdekesebb határozatokat. E virágzó fejlődést a háború kitörése és az azóta lefolyt válságos idők hirtelen megszakították. Az 1918. évi forradalom túlzó eszméivel szemben sohasem feledkeztünk meg a jogfolytonosság és törvényesség követelményeiről. A háború idején redukált tartalommal jelentünk meg, a proletárdiktatúra idején pedig — habár a további megjelenésre felszólítást nyertünk — folyóiratunkat ideiglenesen beszüntettük. Az 1919. október havában megjelent új füzetünket gyászjelentéssel kellett kezdenünk, mely szellemi vezérünknek, Edvi Illés Károlynak 1919 április 6-án bekövetkezett haláláról emlékezett meg. A nemes lelkú'r harmonikus kedélyű ember életerejét a diktatúra izgalmai és mindinkább súlyosbodó betegsége törte meg. 1917 decemberi számunkban Gyomai Zsigmond emlékezett meg Vavrik Béla haláláról és már 1923 decemberi füzetünkben Gyomai Zsigmondot kellett búcsúztatnunk, akit váratlanul és hirtelenül vesztettünk el. A halál okozta hiányokat igyekeztünk pótolni és halottaink iránti kegyelettel az ő példájukat követve, láttunk hozzá a rekonstrukció munkájához. Szerkesztő-bizottságunkba 1918-ban új tagként lépett be báró Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke, aki azelőtt is állandóan a nagy értékű cikkek egész sorozatával (Középfokú bíráskodás közigazgatásunkban, Jogerő a közigazgatásban X., Krimináljogi feladatok VII., Hazánk és a büntetőjog fejlődése IV. $73.) támogatta folyóiratunkat. A szerkesztést Gaár Vilmos^ ny. kúriai bíró és dr. Szálai Emil ügyvéd vállalták magukra.