Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám

EGY MÁSIK JUBILEUM. bolsevizmusnak, nincs tere az osztályuralomnak, ott van egyházi és társadalmi autonóm élet, ott nincs hatósági önkény, nincs zsarnokoskodás, de van egyéni és politikai jogegyenlőség, ott nincs nemzetiségét, vallását, kultúráját elnyomott kisebbség, ott nem fenyeget az államhatalom egyensúlyának megzavarása, ott van úgy a magánjogok, mint a közjogok területén pártatlan igazságszolgáltatás, törvények és rendeletek szerint való kormányzás és közigazgatás. Ezért nemcsak tisztes múlttal bíró jogi ereklye a «jogállam*), hanem élő, eleven, folyton meg-megújuló valóság, az állami akarat és cselekvény egész sorozatának iránytűje, tiszteletreméltó összefoglaló neve. \^ EGY MÁSIK JUBILEUM. Irta : Dr. PESTHY PÁL. Engedje meg a Jogállam, hogy jubileumán, amelyhez őszinte szerencsekívánataimat fejezem ki, egy másik jubileumról beszéljek, amelyet az elmúlt zivataros években alig vett észre valaki. Az 1919. esztendő viharos, bús évében telt be ötvenedik évfordulója a modern magyar bírói hatalom megalapozásának. Az 1869. évi IV. törvénycikk ünnepéről mindenki megfeledkezett. Pedig nem lehet közömbös a magyar jogállam kialakulásának története. Ma, a centennáriumok korában, amikor a nemzet egyik régi nagyját a másik után ünnepli, Werbőczy nemzete előtt nem lehet közömbös egy nagy törvény ünnepe sem. A negyvenkilencben összetört, az ötvenes években feldarabolt Magyarország helyzete úgyis nagyon hasonlít Csonka-Magyarország helyzetéhez. Senki se mosolyogjon ezen a tételen, a Jog eszméje volt az, amely az újjászületést meghozta akkor s ez fogja meghozni most is, a trianoni összetöröttségben. Az újjászületésnek egyik első programmpontja volt akkor a