Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

BÍRÓI GYAKORLAT. 247 joga a községi vadászterület haszonbérlőjét illeti 409^ 192;. B. M., M. 51-.). Ha a községi vadászterületből a szőlőbirtokokat kifejezetten nem vonták ki, a szőlőbirtokosok tűrni kötelesek, hogy a községi haszonterület vadászbérlője szőlőjükben a szerződéses feltételek mellett vadásszon ^401^/1925. B. M., M. 51.). Vadászati kihágási ügyben magánvádlót a tárgyalásra úgy kell megidézni, hogy tudatában legyen annak, hogy meg nem jelenése az eljárás megszüntetését vonja maga után (4219/192$. B. M., M. 52.). A KÖZIGAZG. BÍRÓSÁG PÉNZÜGYI JOGGYAKORLATA. írta: Dr. TÚRY ZOLTÁN. A közigazgatási bíróság mult évi ügyforgalmának jelentős részét a jövedelemadó, a vagyonadó és az általános kereseti adó szolgáltatták, azok az adónemek, amelyekben a jogkérdés ritka, mint a fehér holló, mert hiszen az adóalap kimunkálása az esetek legnagyobb részében becslés útján történik meg. Nem is keletkeztek ezekben az adókban elvi jelentőségű határozatok és pedig annál kevésbbé, mert a jövedelemadó és a vagyonadó keretében felmerülhető jogvitákat az eddigi gyakorlat már tisztázta és újabb jogkérdések ezen a kicsiszolt területen már alig vetődhetnek fel. Utalni akarok pusztán arra, hogy a bíróság mindjobban ragaszkodik ahhoz, hogy ott, ahol az adóköteles fél bevallásához nyereség-veszteségszámlát csatolt és annak bizonyítására üzleti vagy gazdasági könyveinek vizsgálatát felajánlja, ez a könyvvizsgálat foganatosíttassék és az adóalap — legalább is a jövedelemadó és általános keresetiadó szempontjából — ennek eredményéhez képest állapíttassák meg, amennyiben a könyvvezetés elfogadható és adatainak helyességéhez kétely nem fér. A vagyonadó szempontjából azonban a bíróság nem fogadja el az üzleti mérleget, mert az abban feltüntetett vagyonérték — mindaddig, míg az adóköteles fél a felértékelt mérlegre át nem tér — nem azonos a vagyonnak tényleges értékével. Ezeknél az adóknál az adóalapot — a rendszeres könyvvezetés eseteinek kivételével — becslés útján állapítják meg. Az elsőfokú megállapítást az új összeíró bizottság véleményének meghallgatása után a m. kir. adóhivatal, másodfokon pedig az adófelszólamlási bizottság eszközli. A helyi viszonyok ismerete tehát mindkét fokon érvényesül, vagy legalább is az volt ennek a fórumrendszernek célja, hogy az összeíró bizottságban, meg az adófelszólamlási bizottságban olyan közreműködő szer-