Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

B1R0I GYAKORLAT. hető bűnössége vagy ártatlansága. A sajtóról szóló törvény magyarázata. 172. 1.) S4., j>5. §§. Mult évi hasonló dolgozatomban állást foglaltam a gyakorlatban előfordult azzal a felfogással szemben, hogy a szerkesztői és kiadói felelősség megállapításánál figyelembe jön, hogy az illetőt terheli-e szándékosság, és hogy a közzététel okozati összefüggésben van-e az illetőnek szerkesztői vagy kiadói minőségével. És a bírált jogi álláspont nem is állandósult. Ellenkezőleg, a K. nagyon helyesen kimondotta, hogy a szerkesztői, illetőleg kiadói felelősség megállapításánál a rosszhiszeműség kérdése szerepet nem játszik (u. o. 165. L). JJ. § 1. bek. A közlő sajtójogi felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a közlés sieviö akarata ellenére történt. Ha szerkesztő kifejezetten tiltó rendelkezés nélkül hozzá juttatott cikket közli: a S. T. 37. $ 1. bek. szerinti felelősség őt nem terheli (u. o. 156. 1.). 44. §. Kimondja a K., hogy az e § szerinti mentességnem állapítható meg, ha egy bírósági tárgyalásról szóló közleményben ismertetve van a meghozott ítélet, de el van hallgatva, hogy az ellen perorvoslat érvényesíttetett (u. o. 166. 1.). Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. tc. j., 6. §§, Több határozat foglalkozik a nyilvánossággal, mint tényálladéki elemmel. A K. gyakorlatában a törvény világos rendelkezésének megfelelő az a felfogás nyer kifejezést,, hogy a nyilvánosság csak az 5. § 2. bekezdése szerinti izgatásnak tényálladéki eleme. Az § 1. bekezdése s a 6. § szerinti izgatásnak a nyilvánosság nem tényálladéki eleme (B.J.T. LXXVII. 7., 59. l.i. Egy régebbi határozattal ellentétben az 5. § alá vonta a K. a proletárhimnus éneklését (u. o. 181. 1.). E rendelkezés alá vonta a nyilatkozatot, mely a közelmúlt kommunizmusra célozva, azzal fenyegetődzik, hogy akkor megmutatja, mit tud, akkor az urakat és papokat a tetvek fogják megenni (u. o. 59. 1.). A 6. § alá vonta a fegyveres erő tisztikarának általános tényállításokkal történt megbecstelenítését (u. o. 7. l.)r nemkülönben a hadsereg tisztikarára tett oly nyilatkozatot is, mely alkalmas arra, hogy a katonai szolgálatot, a katonaság intézményét, a haderőt meggyűlöltesse (u. o. 78. 1.). 7. §. Nemzetgyalázásnál tényálladéki elem az állított tény valótlansága. A valólanságot a bíróságok megállapították az