Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

234 BÍRÓI (.VAKORLAT. vagy a hírek rovatában jelent meg: a helyreigazító nyilatkozat itt is közlendő, nem pedig az apróhirdetések helyén, vagy más félreeső helyen. Nem szükséges azonban, hogy a helyreigazítás a lapnak bizonyos előre meghatározott oldalán jelenjen meg u. o. 163. 1.). 32. §. Az 192}. és 1924. évi büntető joggyakorlat^ ismertetése alkalmával foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy az A. T. V. -. ,^-ába ütköző nemzetrágalmazás sajtó útján való elkövetés esetében sajtódeliktumot képez-e, reá mutattam a gyakorlat ingadozására, s utóbbi alkalommal kifejtettem annak szükségességét, hogy e nagy horderejű kérdésben jogegységi döntvény alkottassék. Ez azóta meg is történt. A 13. sz. büntető jogegységi törvény a kérdést akkép oldotta meg, hogy e vétség sajtó útján való elkövetés esetében sajtódeliktumot képez (B. J. T. LXXVJI. 41. 1.). Nem férhet szó ahhoz a döntéshez, hogy a tiltott közlés nem sajtódeliktum (u. o. 92. 1.). • De nem férhet szó ahhoz a döntéshez sem, mely szerint sajtó útján elkövett rágalmazás miatti vád esetében nem lehet a B. V. 1. §-ába ütköző szóbeli rágalmazás miatti vétkességet megállapítani annak terhére, ki a vád tárgyává tett cikkben foglalt rágalmazó tényeket szerzővel közölte (u. o. ni. 1. . Sajtó útján elkövetett bűncselekmény miatti ügyben ugyanis csak a S. T. ^3— 37. $-aiban megnevezett személyek felelőssége jöhet szóba. Aki a rágalmazó tényt szerzővel közli : az kétségtelenül megvalósítja a szóbelileg elkövetett rágalmazás tényálladékát. Ezért feleletre is vonható, de nem sajtóperben. 33. ,ss'- A fordított mű a sajtójogi felelősség szempontjából önálló műnek tekintendő, s így a szerzői felelősség a fordítót illeti (u. o. 91. 1.). 34. §. A K. egy határozata egy régebbi elvi jelentőségű határozatnak megfelelőleg kimondja, hogy kiadó mentesül a sajtójogi felelősség alól, ha az ennek elhárítására szükséges törvényes követelményeknek megfelelt, vagyis a szerzőt (szerkesztőt) felelősségrevonás céljából a bíróság rendelkezésére bocsátotta úgy, hogy ellene a bűnvádi eljárás tényleg megindítható legyen. Nem áll meg a törvénynek oly magyarázata, mintha kiadó csak akkor menekülne a sajtójogi felelősség alól, ha a szerző (szerkesztő) jogerősen elítéltetett, vagy éppen büntetését ki is töltötte u. o. 132. 1.). Azonban helyesen jegyzi meg Vaikó Pál, miszerint ahhoz, hogy a szerkesztő, illetőleg kiadó szabaduljon, az szükséges, hogy a valódi szerző az ítélőbíró által vonassék felelősségre, vagyis hogy ítélettel legyen eldönt-