Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A perjogi gyakorlat

BÍRÓI GYAKORLAT. 22 1 azt mindkét fél ellenzi [C. II. 1158/1925}. Megjegyzem, hogy a 4420/1918. M. E. számú rendelet nem használja a «semmisség*) kifejezést. Nézetem szerint tehát a felek utólagos közös jegyzőkönyvi elismerése pótolhatja a fennforgó alaki hiányt. A járásbíróság által megítélt ideiglenes nötartás felemelése iránti kereset akkor is ugyanezen járásbíróság hatáskörébe tartozik, ha a felek között a házassági bontóper folyamatban van C. III. 63 $6/1924.). Azonban a III. 6575 923. számú határozat csak azért állapította meg a járásbíróság hatáskörét, mert a tartás felemelése iránti per korábban indult, mint a bontóper. Az ügyvéd irodai alkalmazottjának az a ténykedése, miszerint á kézbesítés időpontját a kézbesített ítéleti kiadmányra tévesen jegyezte fel, oly vétkes gondatlanság, amelyből származó mulasztás is vétkesnek jelentkezik, ennek következményeit tehát az ügyvéd viselni tartozik C. IV. 3 152/1924). A határozat ellentétben áll a korábbi gyakorlattal, mely szerint az ügyvéd részéről vétkes mulasztás meg nem állapítható, ha a kellő elintézés iránt a maga részéről mindent megtett. Ha a fellebbezési bíróságnak a felperes kereshetőségi joga elleni kifogást elvető, de az ügy érdemében a keresetet elutasító ítélet ellen az alperes sem felülvizsgálati kérelemmel, sem csatlakozással nem élt, a kereshetőségi jog kérdése a felülvizsgálati eljárásban vizsgálat tárgyává már nem tehető (C. IV. 2722/1924.). Az bizonyos, hogy a fél a reá nézve kedvezőtlen tényállást pernyertesség esetén is megtámadni köteles, ott azonban, ahol nem tényállás megállapításáról, hanem kizárólag anyagi jogszabály alkalmazásáról van szó, a külön megtámadás szükségessége ellen erős aggály támasztható. A fellebbv'úel megengedhetösége szempontjából irányadó érték tekintetében újabban állandósult gyakorlat szerint a megtámadott határozatot megelőző utolsó tárgyalás időpontja irányadó (C. IV. 6880/1924. és 4915/1925.). A fellebbezési bíróság ítélete ellen a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha az ítélet egyéb része ellen a felülvizsgálatot a törvény megengedi C. Uh 13 56/1925.). Az ítéleti tényállás megtámadása lényegileg csatlakozásnak nem tekinthető (C. IV. 1166/1925.). Ezzel eldöntöttnek mutatkozik az a vitás kérdés, hogy a tényállásnak a válasziratban történt megtámadását csatlakozásnak kell-e elnevezni és minősíteni, ami a törvénykezési bélyeg szempontjából fontos. Ha a sikertelen csatlakozási kérelem a pernek csupán mellékkérdésére, vagyis a megítélt költségek összegére vonat-