Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám

20Ó BÍRÓI GYAKORLAT. alakba foglalt bárminő szerződési kikötés érvénytelen és ily szóbeli kikötés esetleg (mint részbeli semmiség) az egész szerződés érvénytelenségét vonhatja maga után (ptk. tvjav. 744. II. 791.). A Kúria döntvénye ettől az alapelvtől eltért és talán ez az eltérés praktikusnak fog bizonyulni. De nem szabad felednünk, hogy ez csak egy — a 4420/1918. sz. rendelet keletkezéstörténeti elemzésén és értelmezésén alapuló — casuális, positív kivétel az általános elv alól, amely «non potest trahi ad consequentias.» 22. Megállapítja a Kúria, hogy a bérfizetés elmulasztásának s-er^ödésileg megállapított következményei akkor is beállanak, ha a bérlő késedelme vétlen (P. VI. 6402/24. MD. 26.). A kárenyhítés érdekes esete nyilvánul abban a döntésben, hogy ha a haszonbérlő vállalkozó erejét, amely felszabadult azáltal, hogy a haszonbérbeadó a haszonbérbeadott ingatlant tőle elvonta, ugyancsak haszonbérleti vállalkozással értékesíthette volna: a haszonbérlőt nem illeti az elvont ingatlan tiszta hozadékával fölérő teljes kártérítés, hanem a kártalanítás mértékét annak a bérkülönbözetnek az alapján kell megállapítani, amenynyivel egy másik haszonbérlet többe került volna, mint az eddigi (P. VI. 3439/24. MD- 49-)23. Munkaviszony körében említésre méltó az a döntés, mely szerint az ellenséges megszállás által veszélyeztetett helyen a munkaadó utasítására, a szolgálat érdekében kitartó alkalmazottat szolgálati kötelességének teljesítése közben s azzal kapcsolatban önhibáján kívül ért károsodásért a munkaadó már a szolgálati viszonyból eredőleg is jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik 1P. VI. 36=5 3'24. MD. 51.). Ez voltakép nem más, mint a munkaadónak felróható balesetért való felelősség (ptk. tvjav. 1312., 1314., 1317.). A PHT. 141. sz. határozat kiegészítéséül gyakori vitakérdést dönt el az a határozat, amely szerint az örökhagyó gazdaságában teljesített és életében nem díjazott szolgálatok ellenértéke, örökössé leendő nevezésre vonatkozó ígéret hiányában is követelhető (P. V. 4338/25. MD. 87.). 24. A szerződésen kívüli kártérítési kötelmek körében figyelemreméltó, hogy a Kúria most már egész általánosságban fogadja el a tárgyi felelősség és az azzal kapcsolatos méltányos kárelosztás alapelvét úgy, amiként az a ptk. tvjav.-ban formulázva van. A Kúria által elfogadott jogszabály: «Aki másnak valamely jogvédte érdekét jogellenesen, bár véletlenül sérti meg, az a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha az máshonnan meg nem térül, annyiban köteles megtéríteni, amennyiben ezt