Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 20^ hogy az abból a szülő halála után testvéreinek bizonyos osztály­részt pénzben kifizessen, ez a pénzösszeg a bekövetkezett pénz­romlás mellett az osztályegyenlőség alapján felértékelendő (P. V. 25-74/24. MD. 20.). Vegyük hozzá mindehhez, hogy a Kúria kijelentése szerint nincs perjogi akadálya annak, hogy a felperes az előző perben hozott ítéletek hatályának megtámadása nélkül, sőt azok alap­ján keresettel szorgalmazhassa annak a kimondását, hogy a neki jogerősen megítélt koronaösszeg őt a kereset beadásakor volt valóságos (belső) érték szerint illetik meg (P. I. 5,441/24. MD. 64.), hogy tehát megítélt követelések is valorizálhatok, s akkor összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy bíróságaink jog­alkotó ítélkezésükkel számos kérdésben kiegyenlítették azt a súlyos méltánytalanságot, amely a pénzromlás következménye­kép a pénzhitelezőkre zúdult. A magyar bíróságnak ez a heroi­kus küzdelme a valutatörvényhozással az igazság érvényrejutá­sáért valóban históriai jelentőségű, mely méltó a magyar igazság­szolgáltatás nagy hagyományaihoz. 21. Az ingatlan adásvétel alaki és tartalmi kellékei tekin­tetében az ítélkezésben felmerült ingadozást a Kúria 27. számú polgári jogegységi döntvényével szüntette meg 'MD. 16.). Eszerint az ingatlant elidegenítő jogügylet a 4420 1918. M. E. számú rendelet 1. §-a szempontjából akkor is érvényes, ha az okiratban nincsen benne a felek között létrejött megállapodás­nak minden része; elegendő, ha az okirat a jogügyletben résztvevő feleken felül megjelöli az ingatlant és ellenszolgáltatást, ha pedig az átruházás ellenszolgáltatás nélkül történik, ez a körül­mény kitűnik belőle. A döntvény indokolásából kiviláglik, hogy a törvényes essentiale-kon felül (árú és ár) más — bárminő fontos — körülményekben való megegyezés nem kívántatik meg a vétel perfekciójához. Ezzel a 475—477. sz. PHT-i elvi hatá­rozatok tárgytalanokká váltak. Ha a felek ilyen körülményekre nézve a törvény dispositiv szabályaitól eltérően állapodnak meg, úgy ez a megállapodásu kérvényes, habár az okiratba nem vették is fel és azt a felek bármily módon bizonyíthatják. Ily meg­állapodásoknak az okiratba felvétele csak akkor szükséges, ha a felek a szerződés létrejöttét ettől tették függővé. Az adásvétel perfekciója tekintetében ez a döntés minden­esetre jobban felel meg a jogrendszer alapelveinek, mint az eddigi gyakorlat. Másrészt azonban figyelembe veendő, hogy amikor az írás­beli alak — mint a jelen esetben — a szerződésnek törvény­szabta kelléke, úgy az általános elvek szerint a nem ebbe az

Next

/
Thumbnails
Contents