Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám

198 BÍRÓI GYAKORLAT. gyakorlattá fejlesztette (MD. IX. 52., 78., X1JI. 5., 82., .XIV. 24., XVII. ói.). Ujabban is kimondta a Kúria (P. II. 731/25. szolgáltatásával szemben feltűnő aránytalanságot tüntet fel. 15. A Pp. 563. § ut. bek. szerint a bírói egyesség perújí­tási keresettel szintén megtámadható. Ez megfelel annak az alap­tételnek, hogy a peregyesség ítélet helyét állja. Kimondta azon­ban a Kúria, hogy a bírói egyesség perújítás nélkül, tehát ön­álló keresettel is megtámadható olyan esetben, amelyben az 191 1 : I. tc. 563. § 4., 5., 8-ik pontjának valamelyike alá nem vonható olyan körülmény forog fenn, amely körülmény követ­keztében a bírói egyességbe foglalt jogügylet vagy annak egyik vagy másik kikötése az anyagi magánjog szerint vagy érvényesen meg nem köttethetett, vagy bár eredetileg érvényesen megköt­tethetett, de utóbb hatályát veszítette (P. V. 3922/24. MD. 25.). E döntésben a peregyesség kellős, vagyis magánjogi és perjogi természete tükröződik, szemben annak tisztán perjogi felfogásával. 16. Az 1877: VIII. tc. kamatkorláto\ásait a Kúria elvben ma is alkalmazza. Nagyon természetes ez, mert hiszen törvény azokat meg nem szüntette. Sőt megerősíti a Kúria, hogy az id. törvény tiltó rendelkezései nem szorítkoznak a kölcsön és más hitelezési ügylet körére, de még a pénzben kifejezett ka­matra sem (P. V. 628$/24. MD. 24.). A 8%-os kamatmaximum csak az 1923 : XXXIX. tc. «határozmányainak a keretein belül» léphető túl (P. II. 2827/25. MD. 84.). E határozatból egyelőre még csak az tűnik ki, hogy a késedelmi kamat szerződésileg is kiköthető az utóbb id. tc. mértékében. Továbbra is kétes marad, hogy a lejárai előtti ka­matot is ki lehet-e szerződéssel kötni ebben a terjedelemben? Bizonyára igen, ha a szerződés szerint az adós tartozását bár­mikor megfizetheti. Arra azonban az id. tc. nem nyújthat alapot, hogy a hitelező a maga részére hosszabb időre biztosíthassa a kamatmaximumon felüli kamat élvezetét. Persze más kérdés a zálogleveles kölcsöntartozás kamatozása (i9i5:XV. tc. 3. §.). 17. A kártérítésre vonatkozóan helyesen állapítja meg a Kúria, hogy a káradós «mora ex re»-ben levőnek tekintendő (1. Grosschmid Fejezetek II. 82. § ió. aljegyzet) és így köte­lezettsége már eredetileg is kiterjed mindarra, amiért különben késedelme alapján lenne felelős (P. VI. 2329/24. MD. 21.}. 18. Az adóskésedelem beálltának időpontja a vitás összegű, tehát bírói megállapításra szoruló követeléseknél is (pl. ügyvédi díjjegyzék) az általános szabályok szerint dől el. Az adós tehát

Next

/
Thumbnails
Contents