Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám

198 BÍRÓI GYAKORLAT. gyakorlattá fejlesztette (MD. IX. 52., 78., X1JI. 5., 82., .XIV. 24., XVII. ói.). Ujabban is kimondta a Kúria (P. II. 731/25. szolgáltatásával szemben feltűnő aránytalanságot tüntet fel. 15. A Pp. 563. § ut. bek. szerint a bírói egyesség perújítási keresettel szintén megtámadható. Ez megfelel annak az alaptételnek, hogy a peregyesség ítélet helyét állja. Kimondta azonban a Kúria, hogy a bírói egyesség perújítás nélkül, tehát önálló keresettel is megtámadható olyan esetben, amelyben az 191 1 : I. tc. 563. § 4., 5., 8-ik pontjának valamelyike alá nem vonható olyan körülmény forog fenn, amely körülmény következtében a bírói egyességbe foglalt jogügylet vagy annak egyik vagy másik kikötése az anyagi magánjog szerint vagy érvényesen meg nem köttethetett, vagy bár eredetileg érvényesen megköttethetett, de utóbb hatályát veszítette (P. V. 3922/24. MD. 25.). E döntésben a peregyesség kellős, vagyis magánjogi és perjogi természete tükröződik, szemben annak tisztán perjogi felfogásával. 16. Az 1877: VIII. tc. kamatkorláto\ásait a Kúria elvben ma is alkalmazza. Nagyon természetes ez, mert hiszen törvény azokat meg nem szüntette. Sőt megerősíti a Kúria, hogy az id. törvény tiltó rendelkezései nem szorítkoznak a kölcsön és más hitelezési ügylet körére, de még a pénzben kifejezett kamatra sem (P. V. 628$/24. MD. 24.). A 8%-os kamatmaximum csak az 1923 : XXXIX. tc. «határozmányainak a keretein belül» léphető túl (P. II. 2827/25. MD. 84.). E határozatból egyelőre még csak az tűnik ki, hogy a késedelmi kamat szerződésileg is kiköthető az utóbb id. tc. mértékében. Továbbra is kétes marad, hogy a lejárai előtti kamatot is ki lehet-e szerződéssel kötni ebben a terjedelemben? Bizonyára igen, ha a szerződés szerint az adós tartozását bármikor megfizetheti. Arra azonban az id. tc. nem nyújthat alapot, hogy a hitelező a maga részére hosszabb időre biztosíthassa a kamatmaximumon felüli kamat élvezetét. Persze más kérdés a zálogleveles kölcsöntartozás kamatozása (i9i5:XV. tc. 3. §.). 17. A kártérítésre vonatkozóan helyesen állapítja meg a Kúria, hogy a káradós «mora ex re»-ben levőnek tekintendő (1. Grosschmid Fejezetek II. 82. § ió. aljegyzet) és így kötelezettsége már eredetileg is kiterjed mindarra, amiért különben késedelme alapján lenne felelős (P. VI. 2329/24. MD. 21.}. 18. Az adóskésedelem beálltának időpontja a vitás összegű, tehát bírói megállapításra szoruló követeléseknél is (pl. ügyvédi díjjegyzék) az általános szabályok szerint dől el. Az adós tehát