Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT '97 összezavarása, amit a gyakorlat egyizben már szerencsésen szétválasztott. III. Kötelmi jog. 11. A s-er^ődőképesség fejezetében rég megállapodott gyakorlat, hogy az egyrészről nagykorú, másrészről pedig kiskorú nevében annak törvényes képviselője között kötött jogügylet a gyámhatósági jóváhagyás elnyerése előtt csak a kiskorú felet nem köti, ellenben attól a nagykorú szerződő fél a gyámhatósági jóváhagyás vagy jóvá nem hagyás kérdésének eldöntéséig el nem állhat és a megkötött ügylet a gyámhatósági jóváhagyás megadásakor a nagykorú szerződő félnek újabbi nyilatkozata nélkül érvényessé válik. E tételeket a Kúria fentemlített P. V. 594/25. (MD. 83.) ítélete újból szabatosan formulázza, kiegészítve azokat (a ptk. tvjav. 277. ij-nak megfelelően) utalással arra, hogy a nagykorú fél kötöttsége csak az erre az eset körülményei szerint mutatkozó idő lejártáig tart, vagyis ő megfelelő véghatáridőt tűzhet. A Kúria a gyámhatósági jóváhagyás visszaható hatályát (mint már MD. XI. 160.) helyesen formulázza ugyan, de nem veszi figyelembe, hogy ez a visszahatás nem érintheti a kiskorú ellen időközben végrehajtás során tett renkelkezéseket (ptk. tvjav. 739. § 3. bek., v. ö. fent 10. p.L 12. A méltányos ügyletértelme^és korlátait a Kúria akként tűzi le, hogy a méltányosság a jog általános elveinek keretein belül csak abban az esetben érvényesülhet, ha és amennyiben annak alkalmazása szerződést vagy törvényt nem sért; oly esetben azonban, amikor valamely jogviszony szerződés vagy törvény által van szabályozva, a bíróság a jogait a szerződés vagy törvény keretein belül érvényesítő fél terhére kizárólag a méltányosság alapján nem dönthet (P. VI. 6402/24. MD. 26.). 13. Szakértői bizottságra bizott becslésre azok a szabályok alkalmazandók, amelyek általában irányadók, ha szerint a szolgáltatás meghatározása harmadik személy részéről történik. Ennélfogva, a Kúria helyes megállapítása szerint, a bizottság határozata megtámadható, ha a bizottsági értékmegállapítás a valódi értéktől való lényegesebb eltérés miatt az egyik félre nyilvánvalóan méltánytalan (egészen mint ptk. tvjav. 758. § 1. bek.). A Kúria szerint más kikötés hiányában szótöbbségi határozat is kötelező; a ptk. tvjav. (id. § 3. bek.) mennyiség meghatározására, ha a vélemények eltérők, az átlagos összeget tekinti irányadóul (P. VI. 169/25., MD. 40.). 14. A kizsákmányoló ügylet általános magánjogi érvénytelenségét (az uzsorától függetlenül) a Kúria most már állandó