Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám

196 BÍRÓI GYAKORLAT. II. Dologi jog. E körben kevés elvi jelentőségű döntés fordult elő. 6. A prekanstától a birtokvédelmet a tulajdonossal szemben megtagadja a kir. Kúria (P. III. 53-5.8/24., MD. 44.). Ez megfelel a prekárium jogi természetének, mely a tulajdonossal szemben nem nyújt jogbirtokot. Adott esetben a Kúria azt is kimondotta, hogy családjogi viszonyon alapuló, a használat tartamára és feltételeire vonatkozó külön megállapodás nélkül átengedett ingatlanhasználat esetében az a vélelem, hogy a használat csak ideiglenesen, visszavonásig történt. 7. A tulajdonközösség megszüntetésére — a ptk. tvjav. 1408. §-ának megfelelően — alapelvül kimondta a Kúria, hogy annak egyik tulajdonostárs érdekeire sem szabad sérelemmel járnia; ennélfogva a közösségnek sorshúzással való megszüntetése is — más megállapodás hiányában — csak úgy foghat helyt, ha az az adott körülmények között a részesek érdekeinek és a célszerűségnek megfelel (P. V. 6862,24., MD. 62.). 8. A hitbizományi jogban fontos döntés, mely az alkalmazottak nyugdíjigényét állagadósságnak jelenti ki. Kimondta ugyanis a kir. Kúria, hogy a hitbizományi alkalmazottak illetményeinek és nyugdíjának fizetésére vonatkozó kötelezettség a hitbizományi birtok rendes kezelésével és fenntartásával kapcsolatban álló olyan kötelezettség, amely a hitbizományi bíróság jóváhagyása nélkül is érvényesen vállalható és az a későbbi birtokosra is kötelező (P. II. 51/24., 4818/24. = MD. 34.). 9. A követelés haszonélvezőjének a Kúria — a ptk. tvjav. 642. §^a nyomán — aktorátust ad az adós részéről teljesített fizetés hatályának megtámadására (P. VI. 6372/24. MD. 76.). 10. A ^jogcímvédelem)) aggályos túlterjeszkedésének tüneteit mutatja a MD. 83. eset (P. V. 594/25.). Mielőtt a kiskorú eladó vételi szerződését a gyámhatóság jóváhagyta, a kiskorú hitelezője biztosítási végrehajtást vezetett az ingatlanra. Ezt a Kúria hatálytalanította, mert a végrehajtató (az előjegyzési kérvény elutasításának tkvi feljegyzéséből!) tudhatta, hogy az ingatlan már másnak van eladva. Eddig jogcímvédelemben csak a birtokba lépett korábbi vevő részesült (így még MD. XI. 77. és 160.). Pusztán a megkötött, de még teljesedésbe nem ment adásvételi szerződés nem gátolhatja a korábbi hitelezőket abban, hogy az adós által elidegeníteni szándékolt, de még az ő vagyonában levő tárgyból kielégítést szerezzenek. Az ellenkező álláspont a hitelezők kijátszására vezethetne. Az újabb határozatokban megint kísért az adásvétel és a tulajdonszerzés